„Dobfelszerelés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ez + az |
|||
16. sor:
== Kiegészítések ==
Az alap dobfelszerelés kiegészíthető a zenei, a játékstílusnak és nem utolsó sorban a tudásnak megfelelően. Egy második lábdob beiktatása, vagy a duplázó használata leginkább a rockban és a metálban elterjedt. Nagyon gyakran több tamot vagy ''effektpergőt'' (többnyire kisebb, magasabbra hangolt [[pergődob]]ot) helyeznek el. [[Cintányér]]ok közül általában néhány beütővel és [[cintányér|kínaival]] egészítik ki a felszerelést, egy második kísérő használata leginkább a jazzben gyakori. A már említett kisebb ütőshangszerek közé sorolható a ''[[csörgődob]]'', a ''[[kolomp]]'', a ''béka'', de széleskörűen használják az ''elektromos ütőfelületeket'', amelyekkel lényegében bármilyen hang kiadható. A dobfelszerelés gyakorlatilag bármilyen ütőshangszerrel (percussion) kiegészíthető, így ''[[üstdob]]'', ''[[gong]]'', ''[[konga]]'' és ''[[bongó (hangszer)|bongó]]'' is szóba kerülhet.
Az 1980-as években szokásos volt, hogy a dobosok rengeteg behangolt tamot használtak, ezáltal követve a ritmuson kívül a dallamot is. Erre a leglátványosabb két példa [[Terry Bozzio]] és [[Virgil Donati]]. Ez a divat azóta lecsengett, és leginkább a [[John Bonham]]-féle öt darabos (egy pergő, három tam, egy lábdob) felszerelés a legismertebb. A három tam elhelyezése változó, egy felső és két oldal-, vagy két felső és egy oldaltam megoldások lehetségesek. Emellett a két felső és két oldaltamos megoldás is gyakran használt.
| |||