„Aranykorona” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
Franciaországban a [[14. század]]ban először vert aranypénz egy koronával, sok későbbi aranypénznek mintául szolgált. A németországi új 10 márkás aranyat is koronának (''Krone'') nevezték. Az '''aranykorona''' az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] [[1900]]. [[január 1.|január 1-jétől]] az ezüst alapú [[forint]] helyett bevezetett [[arany]] alapú [[pénz]]egység, a [[Osztrák–magyar korona|korona]] 10, 20, majd 100 koronás aranyból vert érméje. Az aranykorona [[1927]]-ig maradt törvényes [[fizetőeszköz]].
Oly aranyötvözetből verték, melynek kilenctizedrésze színarany, egy tizedrésze [[réz]]. 1 kg tiszta aranyból 328 tízkoronást vertek, tehát egy tízkoronás 3,04878 g színaranyat tartalmazott. 1 kg tiszta aranyból 164 húszkoronást vertek, tehát egy húszkoronás tömege 6,7750 g
Az aranykoronások képe egyforma. A képlapon ([[avers]]) látható a király alakja, a [[Koronázási jelvények|koronázási ruhában]], [[I. István magyar király|Szent István]] [[Koronázási palást|palástjában]], fején a [[Koronázási jelvények|szent koronával]], jobb kezében a kormánypálca ([[Koronázási jelvények|jogar]]), baljában az [[Koronázási jelvények|aranyalma]]. A kép körül a körirat; «Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. Kir.» (azaz: Isten kegyelméből [[ausztria]]i [[császár]] és [[Magyarország|Magyar]], [[Horvátország|Horvát]], [[Szlavonia|Szlavon]] és [[Dalmácia|Dalmát]]országok [[apostol]]i [[király]]a). Az arany hátlapján ([[revers]]) van a magyar korona országainak egyesített címere a címertartó angyalokkal, a címer felett ezzel a felírással «[[Magyar királyság]]» alatta pedig ez áll «20 korona», illetőleg «10 korona». (V. ö. Kálnoki Henrik: Az új pénz; a valutaszabályozás népszerű kátéja. Budapest 1892.)
| |||