„Erdődi Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
31. sor:
 
=== A Bartha Miklós Társaságban ===
 
A [[Bartha Miklós Társaság]]ot (BMT) 1925. április 2-án [[Asztalos Miklós (író)|Asztalos Miklós]] és [[Szász Béla]] alakította meg, amely politikamentességet hirdetett. AAz 20[[1920-as évek]] konszolidálódott politikai, gazdasági, társadalmi viszonyai között kívánta egybegyűjteni az egyetemi elit fiatalokat. Céljuk: „… a fiatal nemzedék hazaszeretetének, hazafias gondolkodásának ébrentartása”. Tagsági feltétel: „tudományos vagy irodalmi értékű munkák megalkotása”. Szeptemberben megjelentették Évkönyvüket. Kezdetben szerény keretek között, zártkörűen, elfogadott alapszabály nélkül működött a Társaság. A vitaesteken fokozatosan előtérbe került a szociális problémák iránti érdeklődés. Elkezdtek foglalkozni a szegényparasztság helyzetével, a földreform kérdésével is.
 
Erdődi Lajos 1926-ban dicsérettel fejezte be egyetemi tanulmányait. Novemberben megkapta diplomáját és megkezdte ügyvédi gyakornokságát. [[Fábián Dániel]] októberben szerezte meg orvosi diplomáját és a budapesti Bethesda Kórházban kezdett el dolgozni. Decemberben [[Könyves Tóth Kálmán]] és [[Szász Béla]] megkeresésére mindketten csatlakoztak a Bartha Miklós Társasághoz. Belépésük nagy nyereség volt a BMT számára. Azonnal nagy lelkesedéssel vettek részt a Társaság gyakorlati munkájában.
 
A Bartha Miklós Társaság 1927 elejétől határozottan és világosan [[Ady Endre]], [[Móricz Zsigmond]], [[Szabó Dezső]] nyomdokain folytatta munkáját. A BMT ifjúsága elfogadta elődeik eszméit, mivel ők érzékelték a legpontosabban a magyarság megmentésének igazi, hosszútávon biztos megoldását. Vallották, a magyarság megmentő ereje a parasztság, tehát ezt a réteget kell felemelni. Elkerülhetetlen a földreform, a szegény népréteg szociális helyzetének javítása, oktatása, jogvédelme. Mindezt nemzeti alapon kívánták megvalósítani.
 
A BMT vezetősége [[Fábián Dániel]] ügyvezető elnök és Erdődi Lajos főtitkár irányításával erős és hatékony szervezetté kívánta kiépíteni a Társaságot. Növelték a taglétszámot (300 fő), jóváhagyásra került az Alapszabályuk is.
 
42 ⟶ 45 sor:
 
A BMT nagy gondot fordított arra, hogy megismertesse az ott folyó munkát a társadalom szélesebb köreivel is, ráirányítsa a figyelmet a legfőbb problémákra, annak sürgős, mielőbbi megoldására. Erdődi Lajos ebben a szervező, propagandamunkában vállalt kivételesen nagy szerepet. Az ő agilitása, szenvedélyes meggyőzőereje, jó kapcsolatteremtő- és szervezőkészsége következtében megnövekedett a Társaság népszerűsége, emelkedett tevékenységük színvonala. Publikációkat jelentettek meg a legkülönfélébb lapokban. 1929 őszétől jelent meg saját lapjuk, az [[Új Magyar Föld]]. Ennek szerkesztésében és terjesztésében is élen járt Erdődi Lajos. Írásai, előadásai elsősorban a földbirtokreformmal voltak kapcsolatosak (Népjóléti közigazgatás, A parasztság felemelésének útja, Földreform Európában, A Nemzetek Szövetségének egészségügyi és szociális tevékenysége 1920-1926).
 
A BMT rendezvényei színvonalas, országos jelentőségű tömegrendezvények voltak. A Társaság nagy erőpróbája volt az 1927. május 21-én megrendezett Móricz Zsigmond emlékünnepség. A rendezőbizottság főtitkára Erdődi Lajos volt. A Zeneakadémia nagytermében megtartott ünnepségen Fábián Dániel üdvözölte a megjelent jeles írót.
1928. május 19-20-án került sor a magyar ifjúság Ady Endre ünnepségeire. Rendezők: „a diák alakulatokból delegált ezertagú bizottság, valamint a BMT vezéralakjai, közöttük Erdődi Lajos főtitkár”.
50 ⟶ 54 sor:
 
Sajnos a Bartha Miklós Társaság néhány éves fellendülés után meggyengült. Az 1929-ben kezdődő gazdasági válság hatására megélénkült a politikai élet is. A BMT-n belül megjelentek a szélsőbaloldali és jobboldali irányzatok és azok képviselői. A közöttük keletkezett eszmei, elméleti ellentétek, zavarok – valamint a hatalom indokolatlan (elsősorban a földbirtokreform hívei elleni) atrocitásai, megbélyegzései (kommunisták) miatt a Társaság szétesett. Eredeti céljaikat feladva, programjaikat nem tudták megvalósítani.
 
A BMT tagjainak jelentős része fokozatosan hagyta el a Társaságot. Legtöbbjük új eszmeiségüknek, ideológiájuknak megfelelő szerveződésekhez, politikai pártokhoz csatlakozott. Szász Béla és követői a jobboldalon (Magyar Nemzeti Párt) folytatták tevékenységüket. Acsay László, Áfra Nagy János, Makkai Ödön, és Örsy Attila létrehozták a Wesselényi Reform Klubot. A Kommunista Párthoz csatlakoztak: Olt Károly, Kertész Dániel, Lakatos Péter Pál. Kassák Lajos, Kodolányi János, Fábián Dániel, Erdődi Lajos pedig 1930-ban beléptek a [[Magyar Szociáldemokrata Párt]]ba (MSZDP).