„Borsszem Jankó (folyóirat)” változatai közötti eltérés

1873-tól fogva az Atheneum adta ki. Ágai Adolf mellett rövid ideig 1904-ben [[Heltai Jenő]], majd 1905 októberétől 1910-ig [[Lipcsey Ádám]] volt a szerkesztője, akinek halála után [[Molnár Jenő]] szerkesztette a lapot. A legelső számokban [[Vas Gereben]], Gyulai Pál, Kecskeméthy Aurél, Pompéry János, és Hevesi Lajos írtak benne, de dolgozott a lapnak [[Arany János]] is. Első rajzolói a bécsi Kollarz és Katzler, később az adott időben huzamosabb ideig Magyarországon tartózkodó, zseniális [[Karel Klic]]. Az ő művészeti vezetését követően pedig az ugyancsak virtuóz [[Jankó János, id.(festő)||Jankó János]], majd [[Faragó József (grafikus)|Faragó József]] volt a lap főrajzolója. Garay Ákos és Homicskó Athanáz után Bér Dezső lett a lap művészeti vezetője és mellette a később külföldön nagy karriert befutó Major Herik, valamint Mühlbeck Károly, [[Pólya Tibor]], Zórád Géza működött. [[Bér Dezső]] halála után pedig Gáspár Antal a hetilap művészeti vezetője. Korának vezető élclapja volt, az Üstükös című Jókai alapította másik élclappal egyetemben. Nem egy Karel Klics karikatura innét - a külföld számára kissé kiejthetetlen nevű lap - hasábjairól vált világhírűvé, mint például a Porosz császárról készült karikatúra.

A társadalom tipikus figuráit, viszonyait kifigurázói írások mellett, számtalan karikatúrát is közölt, sőt rajzai kvalitásaival, grafikusaival a kor egyik meghatározó "intézményévé" válik. Számos festőnek, grafikusnak, vagy ahogy akkoriban hívták rajzolóművésznek ad állandó, és biztos kenyeret, és megélhetést. A kor számos kimagasló hazai rajzolójának pályája startol a Borsszem Jankó szerkesztőségéből, mint például a Vanek József, vagy a már említett Major Henrik, vagy az ugyancsak cseh származású, és Brünnben született [[Kóber Leó]], de mások mint például [[Vadász Miklós]], Linek Lajos, vagy Vértes Marcel, de az idősebb generációhoz tartozó Jeney Jenő Béla festőművész és illusztrátor pályája is szorosan kötődik a laphoz. [[Márk Laj]]os az ismert festő is számos karikatúráját helyezte el egy-egy lapszámban. A kor egyik legnagyobb tehetsége, tragikusan rövidéletű [[Faragó József (grafikus)|Faragó József]] grafikusművész számára is a Kakas Márton és a Borsszem Jankó jelenti a megélhetést München, Párizs, és Amerika után idehaza. A XIX század vége, a XX század elejének alkalmazott grafika terén a négy legkiválóbbhoz tartozik hazánkban, [[Mühlbeck Károly]], [[Jankó János (grafikusfestő)|Jankó János]] mögött, [[Bér Dezső]]-vel vetekedve a képzeletbeli elsőség terén. A lap húzóerővel bírt a magyar alkalmazott grafika, a reklámgrafika terén, lehetővé téve, hogy több évtizedes lemaradását felzárkóztassa Európa legjobbjai közé, legalább is a művészi kivitel, az eredeti ötlet, és a sablonok, sémák elhagyását követő intellektuális megfogalmazás vonatkozásaiban.

* [[Jankó János (festő)|Jankó János]]