„I. Sesonk” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
A fáraó serege [[Megiddó]]nál állt meg végérvényesen. Itt állíttatta fel győzelmi sztéléjét, majd [[Askalon]]on és [[Gáza|Gázán]] keresztül visszatért Egyiptomba. I. Sesonk egyébiránt a zsidó királyságot tartotta fő ellemségének, amint azt a karnaki templom falán hátrahagyott feliratában megjegyezte.
 
AAmióta [[Jean-François Champollion]] először elolvasta a [[hieroglif írás|hieroglifákat]], elterjedt hit, hogy a palesztinai hadjárat kapcsán a [[Biblia]] is megemlíti, ''Sesák'' néven:
{{idézet 2|''Roboám királyságának ötödik esztendejében aztán felvonult Sesák, Egyiptom királya Jeruzsálembe és elvitte az Úr házának kincseit, a királyi kincseket és elrabolt mindent, azokat az aranypajzsokat is, amelyeket Salamon készíttetett.''|1.Kir. 14, 25 - 27}}
 
Ennek a feltételezésnek azonban a felszínes névhasonlóságon kívül semmilyen alapja nincs. Sesonk a feliratain – amelyekben hadjáratának állomásait sorolja fel – nem említi [[Jeruzsálem]]et, az útvonalból nem következik, hogy érintenie kellett volna, és a ''Sesák/Sisák'' névalak sem felel meg annak, amilyennek a Sesonk név a [[héber nyelv]]ben lenni kéne.
Sesonk 21 évi uralkodás után hunyt el. Sírja a mai napig nem került elő. Feltehetően [[Tanisz]]ban, vagy székvárosában, Bubasztiszban temették el.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Sesonk