„Fernand Léger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete, munkássága: Ált. jav. |
|||
5. sor:
Fernand Léger parasztcsaládba született a [[normandia]]i Argentanban. Eleinte, 1897-től 1899-ig építészeti műszaki rajzot tanult, de 1900-ban [[Párizs]]ba ment, ahol az École des Beaux-Arts-on tanult. 1902-től katonai szolgálatot teljesített [[Versailles]]-ban, majd ezt követően ismét a Beaux-Arts-ra járt, ahol többek között Jean-Léon Gérôme stúdiumain vett részt, bár hivatalosan nem vették fel az intézménybe. Közben látogatta a [[Julian Akadémia|Julian Akadémiát]] is. Komolyabban csak 25 éves korától festett, de nem mutatott semmi különöset, egyike volt a sok kezdő festőnek. Az 1907-es Öszi Szalonon megismerkedett [[Paul Cézanne|Cézanne]] képeivel, és ez döntő hatással volt művészetének alakulására. 1909-ben a [[Montparnasse]]-ra költözött, és a kor jelentős [[avantgárd]] művészeivel ismerkedett össze ([[Guillaume Apollinaire]], [[Max Jacob]], [[Henri Rousseau]], [[Alexander Archipenko]], [[Marc Chagall]], [[Robert Delaunay]], a következő évben [[Pablo Picasso|Picasso]] és [[Georges Braque|Braque]]). Fontos műve ebből az időszakból az ''Aktok az erdőben'', amit a függetlenek kiállításán mutatott be 1911-ben. Ezen a képen már megjelentek a Léger-re jellemző hengeres, csőszerű formák (nevezték is ezért sajátos kubista stílusát „tubizmus”-nak). Művésztársaival együtt részt vett Jaques Villonnál tartott összejöveteleken, ahol létrehozták a [[kubizmus]] mellékágaként a [[Section d'Or]]-t. 1912-ben a ''Kékruhás nő'' című képe szerepelt az Őszi Szalonon. Léger ebben az időben került kapcsolatba a [[futurizmus]]sal is, aminek hatására képei egyre elvontabbakká, absztraktabbakká váltak. Képein jobbára csak az alapszíneket használta, zölddel, feketével kiegészítve, alapformái pedig a henger, a kúp és a poliéder voltak. Ily módon készült a ''Formák kontrasztjai'' című sorozata.
1914-ben behívták katonának, és a fronton rengeteg rajzot készített katonatársairól, lövegekről, repülőgépekről. 1916-ban [[Verduni csata (1916)|Verdunnél]] gázmérgezést szenvedett, és emiatt leszerelték. Míg a „klasszikus” kubisták nagy része ekkor a mindennapi élet részeit (palackok, hangszerek, újságok stb.) választották témául, addig Léger
1924-től absztrakt falfestményeket készített, 1935-ben a [[brüsszel]]i nemzetközi képzőművészeti kiállítás egyik termét díszítette ''(Sportok)'', meg a párizsi Découverte palotát ''(Az erdő átvitele)''. Emellett díszleteket és jelmezeket tervezett a Svéd Balett számára. Realisztikus természeti tanulmányokat készített és ebben a stílusban megfestette a ''Három muzsikus''t. A [[Második világháború|II. világháború]] idején [[Marseille]]-be menekült (itt készítette ''Vízbeugrók'' című sorozatát), majd Amerikába menekült tovább, ennek emlékeként készült hazatérése után az 1946-os ''Adieu, New York''. 1945-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. 1946-ban festett néhány arcképet (pl. ''[[Paul Éluard]]''), majd az emberi szabadidő témája kezdte érdekelni (''Biciklisták'' sorozat, 1943–1951; ''Vidéki kirándulás'' sorozat, 1952–1954; ''Nagy parádé'', 1954). 1950-ben meghalt a felesége, 1952-ben nősült újra, felesége Nadia Khodossevitch (Nadja Hodosevics). Közben olyan technikákkal próbálkozott, amivel addig nem volt dolga: [[mozaik]]ot készített az [[assy]]i kápolna számára, üvegablakokat az [[audincourte]]-i és a [[courfaivre]]-i templomokba, valamint a [[caracas]]i egyetemre, muráliát a [[New York]]i [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-palota nagytermébe. Készített még szőnyegterveket, illusztrációkat és színes [[kerámia]]szobrokat is. Fernand Léger 1955-ben halt meg, otthonában érte a halál. Gif-sur-Yette-ben temették el.
| |||