„Bithünia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
6. sor:
| utód 1 =Római Birodalom
| utód 1 zászló = Roman Empire Map.png
| megalakulás éve = [[i. e. 297]].
| megszűnés éve = [[i. e. 74]].
| zászló =
| zászló szócikke =
| térkép = Palace of Diocletian in Nicomedia.jpg
18. sor:
}}
[[Fájl:Anatolia Ancient Regions base.svg|bélyegkép|250px|Bithünia elhelyezkedése Kis-Ázsiában]]
'''Bithünia''' ({{görögül|Βιθυνία}}) [[ókor]]i terület [[Anatólia|Kis-Ázsia]] észak-nyugati részén, a mai [[Törökország]] területén. Mint önálló ország időszámításunk előtt [[i. e. 297|297-től]] [[i. e. 74|74-ig]] létezett. Partjait északon a [[Fekete-tenger]] ''(Euxine)'' nyugaton a [[Márvány-tenger]] ''(Propontis)'' határolta.
A terület korábban a [[Perzsa Birodalom]] fennhatósága alá tartozott és megszűnésekor a [[Római Birodalom]] kebelezte be, mint [[Római provinciák|provinciát]].
== Története ==
Lakosai [[Trákia|trákok]] és [[görögök]] voltak, akik már akkor rendelkeztek részleges autonómiával, amikor [[II. Kürosz perzsa király|Kürosz]] perzsa király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. Az ország létezése során folyamatosan nagyobb hatalmak árnyékában élt és [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után a bithüniaiak kihasználták a [[Makedónia|makedón]] uralkodó utódainak, a [[diadokhosz]]oknak egymás ellen viselt háborúit. Ekkor biztosítani tudták függetlenségüket a [[Szeleukida Birodalom]]mal szemben.
Első uralkodójuk [[Zipoitész]] vezetésével [[I. e. 297]]-ben helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt [[i. e. 280]] körül [[I. Nikomédész]] követte, aki megalapította [[İzmit|Nikomédia]] városát, amely a virágzó ország székhelye lett. Uralkodása idején és utódai ([[I. Prusziasz]], [[II. Prusziasz]], [[II. Nikomédész]]) alatt Bithünia elsősorban [[Pergamon]]nal és a szeleukidákkal vívott háborúkat. Más népekkel szövetségre törekedett, így többek között a [[galatia]]iakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be [[Ázsia|Ázsiába]] [[i. e. 278]] – [[i. e. 277]]-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült [[karthágó]]i hadvezért, [[Hannibal|Hannibált]], akinek később kiadatására rákényszerítették, de ezt végül Hannibál öngyilkossága megakadályozta.
29. sor:
A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a [[Görögország|görög]] kultúra iránt. Bithünia [[IV. Nikomédész]] uralkodása alatt, a [[mithridatész]]i háborúk során (lásd: [[Pontosz]]) teljesen [[Római Birodalom|római]] függőségbe került, és az uralkodó országát [[i. e. 75]] – [[i. e. 74]]-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.
==
{| {{széptáblázat}}
60. sor:
== Felhasznált források ==
* {{Eltűnt népek}}
* {{cite book | year = 1910 | title = Encyclopædia Britannica | edition = 11 . kiadás | pages = }}
67. sor:
== Ajánlott irodalmak ==
* {{pecz}}
* Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott?kormányzott? Bp.:Springer, 1994
* T. Bekker-Nielsen, [http://www.pontos.dk/publications/books/black-sea-studies-7 ''Urban Life and Local Politics in Roman Bithynia: The Small World of Dion Chrysostomos''], 2008.
| |||