„Földtani térkép” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bean49Bot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Perm –> Perm (időszak)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
[[ImageFájl:World geologic provinces.jpg|thumb|300px|Globális geológiai provinciák térképe]]
A '''földtani térkép''' a tematikus [[Térkép|térképektérkép]]ek egyik fajtája. Tartalma szerint a [[geológia]], műfaja szerint a [[kartográfia]] tudománykörébe sorolható. A földtani térkép a [[földfelszín]] képződményeit, vagy a felszín alatt található geológiai szempontból jelentős, eltemetett képződményeket mutatja be a kartográfia műfaji eszközeivel.<br />
A szilárd felszínű földönkívüli [[égitestek]] esetében a [[geológiai térkép]] elnevezés használatos.
 
== A kezdetek ==
A földtani térképészet kezdete jelenlegi ismereteink szerint egybeesik a tematikus kartográfia kezdetével is. Az első ismert földtani (és tematikus) térképet, a [[torinói papirusz]]t az ókori Egyiptomban készítették időszámításunk előtt 1150 körül [[IV. Ramszesz]] uralkodása idején. A térkép építő- és díszítőkő, illetve aranybányák lelőhelyét ábrázolja.<ref>Harrell, J.A. and V.M. Brown, 1992a, "The world's oldest surviving geological map - the 1150 BC Turin papyrus from Egypt", Journal of Geology 100 (1992), pp.3-18.</ref><br>
 
== A földtani térképek csoportosítása ==
A földtani térképek szerkesztési módszereik alapján négy csoportba sorolhatók:
# Az eredeti terepi észlelésekből szerkesztett térképek (röviden ''eredeti térképek'') általában nagy [[Méretarány|méretarányúakméretarány]]úak (1:5000 – 1:10000).
# A ''levezetett térképek'' egy, vagy több eredeti térkép kisebb [[Méretarány|méretarányúméretarány]]ú (1:25000-től) átdolgozásai.
# A ''reambulációs térképek'' a két előző csoport átmenetét képezik, azaz egy, vagy több eredeti térkép terepi módszerekkel javított átdolgozásai.
# A ''fotógeológiai térképek'' olyan kis méretarányú (1:100000-tól) észlelési térképek, amelyek feltáratlan, nagy kiterjedésű területekről (pl. [[Sivatag|sivatagoksivatag]]ok, szilárd felszínű [[Égitestek|földönkívüli égitestek]]) készültek [[Légifotó|légi]]-, vagy [[Műholdfelvétel|űrfotók]] kiértékelésével és terepi ellenőrzésével.
 
== A földtani térkép készítése ==
Hagyományosan a földtani térkép szerkesztési folyamatának első állomása a terepi észlelés. Ennek során a szakember egy terepi tájékozódásra alkalmas [[Térkép|térképpeltérkép]]pel bejárja a helyszínt, majd a földtani képződményeket feltünteti az ú.n. ''felvételi térképlapon''.
A terepi munka kiegészítéseként [[kutatófúrás|kutatófúrások]]ok és [[geofizika|geofizikai]]i mérések is készülhetnek. Sok esetben a fúrási és geofizikai adatok korábbi kutatások során készültek és felhasználásuk a készíttető engedélyéhez kötött. Terepi munkára akkor is szükség van, ha korábban készültek előzetes térképvázlatok [[Légifotó|légi]]-, vagy [[műholdfelvétel|űrfotók]] alapján.
<ref>{{cite journal |author=Albert Gáspár |authorlink= |coauthors= |date= |year=2004 |month= |title=Földtudományok eredménye „kézzelfoghatóan”: a földtani túratérkép |journal=Geodézia és Kartográfia |volume=LVI |issue=7 |pages=27-30 |doi= |id=ISSN 0016-7118 |url= |format= |accessdate=}}</ref>
<br>
A terepi megfigyeléseket részletes laboratóriumi anyagvizsgálat egészíti ki, amely a kőzetek minőségének, korának, az esetleges nyersanyagok jelenlétének pontosítására szolgál.
Az adatok alapján a geológiai képződmények elterjedési határai és szerkezeti jelenségei a térképen megszerkeszthetők.<br>
A szerkesztés legtöbbször magán a felvételi térképlapon történik. A szerkesztés módja lehet hagyományos, vagy [[digitális]]. Hagyományos szerkesztésnek a kézzel történő térképrajzolást nevezzük, amely egészen a legutóbbi időkig szinte kizárólagos módszere volt a terepi geológusoknak. Digitális módszernek a számítógép képernyőjén történő szerkesztést nevezzük. Utóbbit ma már sok esetben [[3D modellezés|3D modellezésre]]re is alkalmas szoftverrel végzik, amely lehetőséget ad az összes rendelkezésre álló térbeli információ (pl. fúrások és geofizikai adatok) felhasználására.<br>
 
== A földtani térkép jelkulcsa ==
A földtani térkép (és más térképek) jelkulcsa nem azonos a térképen nyomtatásban látható jelmagyarázattal.
* A [[jelkulcs]] az összes térképi elemet tartalmazza a földrajzi nevektől a domborzatvonalakon keresztül, a geológiai képződményekig.
* A [[jelmagyarázat]] ezekből sokat elhagy, mivel a térképhasználók korábbi ismereteikre hagyatkozva felismerik a térképi objektumok egy részét magyarázat nélkül is.<br>
Jellemzően a jelkulcs nagy részét (gyakran több mint 90%-át) a különböző földtani képződmények egyedi ábrázolásmódja teszi ki. Mivel ezek felületekként jelentkeznek a térképen, felismerésük és elkülönítésük érdekében egyedi, és jellegzetes színekkel vagy mintázattal (felületi jellel) kell ábrázolni. Egy térképen akár 100-nál több különböző [[Kőzet|kőzettípuskőzet]]típus is szerepelhet, amelyek elkülöníthető és olvasható ábrázolása a tematikus kartográfia egyik legnagyobb kihívása.
A földtanban használatos [[geokronológiai skála]] különböző korokra hagyományos színeket használ ezek nemzetközileg elfogadott, de nem pontosan definiált színek, így különböző térképeken más-más színárnyalatokban jelenhetnek meg azonos képződmények.<br>
A színezés és a felületi jelek használata mellett a képződményeket betűvel és számmal is azonosíthatják, amelyet a jelmagyarázatban a színekkel együtt tüntetnek fel.<ref>ALBERT G. 2009: Háromdimenziós földtani modellek fejlesztésének és megjelenítésének módszerei térinformatikai szemlélettel, Doktori (Ph.D) értekezés — Kézirat, ELTE Földtudományi Doktori Iskola, ELTE Informatikai Kar - Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. 2009. 150 p.</ref><br>
35. sor:
| <sub>d</sub>Qp || Deluviális üledékek || [[Lejtőüledék]]
|-
| <sub>p</sub>Qp || Proluviális üledék || [[Időszakos vízfolyás|Időszakos vízfolyások]]ok üledéke
|-
| <sub>e</sub>Qp<sub>3</sub><sup>h</sup> || [[Futóhomok]] || [[Futóhomok]]
43. sor:
| <sup>b</sup>P<sub>2</sub> || [[Balatonfelvidéki Homokkő Formáció]] || Balatonfelvidéki vörös homokkő, [[Perm (időszak)|perm]] vöröshomokkő
|}<br>
A tematikus kartográfia módszerei közül a felületi színezésen kívül, a földtani térképen megtalálhatók még:
* a mozgásvonalak, mint pl. a törésvonalak mentén elmozduló kőzettestek relatív mozgásirányának jelzői,
* a pontszerű jelek, mint pl. az [[Üledékes kőzetek|üledékes rétegek]] dőlésirányának, vagy a kutatófúrások helyének jelölői,
* és esetenként az [[izovonal|izovonalak]]ak, mint a képződmények vastagságának, vagy felszín alatti mélységének jelölői.
A számítógépen megjelenített, [[térinformatika|térinformatikai]]i [[adatbázis]]-háttérrel rendelkező földtani térképek esetén nincs akadálya annak, hogy a jelkulcs minden eleme lekérdezhető legyen, így ezekben az esetekben nincs értelme a fogalmak megkülönböztetésének.
 
== A földtani térkép típusai ==
A földtani térképek tartalma a térkép felhasználási céljától függően különböző lehet. Ezek alapján különböző térképtípusok fordulhatnak elő.
* Fedett földtani térkép: a felszínen megtalálható geológiai képződményeket ábrázolja.
* Szinttérképek: nagyobb lepusztulási események (pl. [[Jégkorszak|jégkorszakokjégkorszak]]ok, [[Hegységképződés|hegységképződésekhegységképződés]]ek) korát idéző földtani képét mutatja be.
:* Fedetlen földtani (pre-kvarter) térkép: a felszínközeli (általában [[negyedidőszak|negyedidőszaki]]i) képződmények alatti földtani képet ábrázolja.
:* [[Harmadidőszak]] előtti (pre-tercier) térkép: a harmadidőszaki képződmények elhagyásával szerkesztett földtani térkép.
* Észlelési földtani térkép: a földtani észlelési helyszíneket feltüntető térkép.
* Fúrástérkép: a kutatófúrások helyszínét, a fúrások mélységét, illetve az átfúrt képződményeket feltüntető térkép.
* Szerkezetföldtani térkép: a földtani [[Törésvonal|törésvonalakattörésvonal]]akat ábrázoló térkép.
* Vízföldtani térkép: a felszíni vizeket, a felszín alatti [[víztest|víztesteket]]eket és a [[mesterséges]] vízföldtani [[Objektum|objektumokatobjektum]]okat (pl. [[Kút|kutakat]]) bemutató térkép.
* Geokémiai térkép: a terepen begyűjtött minták kémiai elemzési eredményeinek [[Kvalitatív analízis|minőségi]] (pontszerű jelek) és/vagy [[Kvantitatív kémiai analízis|mennyiségi]] (folytonos felületi színek) bemutatására szerkesztett térképek.
A típusok között gyakori a keveredés és az átmenet (pl. észlelési és fedetlen földtani térkép a fúráspontok és a szerkezeti vonalak feltüntetésével).<br>
65. sor:
Ha a térképsorozat lapjai összefűzött, kötött formátumúak, akkor ''földtani atlasznak'' minősülnek.
 
== Magyar vonatkozások ==
Magyarország első metrikus földtani térképét [http://en.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois_Sulpice_Beudant F.S. Beudant] francia mineralógus szerkesztette 1822-ben a Balaton-felvidékről 1:100 000 méretarányban.<br>
Az ország területének geológiai feltérképezése 1869-óta a [[Magyar Állami Földtani Intézet]] (korábban Magyar Királyi Földtani Intézet) feladata.
== Források ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://en.wikipedia.org/wiki/Turin_Papyrus_Map Turin Papyrus Map]
* [http://www.mafi.hu/mafi/hu/node/21 Magyar Állami Földtani Intézet]
* [http://en.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois_Sulpice_Beudant François Sulpice Beudant]
* [http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/foldtan_bsc.htm Földtan (PTE egyetemi jegyzet) Dr. Konrád Gyula - Dr. Kovács János]
{{portál|földrajz|-}}
 
[[Kategória:Geológia]]
[[Kategória:Térképészet| ]]