„Michael Weiss (krónikaíró)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: kiegészit
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
Szülei, Johannes Weiss medgyesi polgármester és Gertrude Wolf [[1586]]-ban [[pestis]]ben elhaláloztak. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 14 éves korában a [[jezsuiták]] [[kolozsvár]]i kollégiumába került, ahol két évet töltött; itt tanulta meg a magyar nyelvet s a latin nyelv ismeretében is annyira előhaladt, hogy már ekkor latin verseket irt. Mint titkár gróf Hardegg Ferdinand szolgálatába állott; innen a magyar udvari kancelláriához ment hivatalnoknak. Érdemeiért a király [[1589]]. március 21-én őt és testvéreit magyar nemességre emelte. Ezt követően néhány hónapig [[Heidelberg]]ben tanult, majd [[1590]]-ben visszatért hazájába. [[1594]]-ben az országgyűlésen ő volt Brassó követe; itt ismerkedett meg [[Rákóczi Zsigmond]]dal. [[1600]]-ban városi tanácsos lett Brassóban, ebben a minőségében ő felelt a várfalak és bástyák karbantartásért. [[Székely Mózes]] erdélyi fejedelem 1603. július 17-én Erdély Mohácsának is nevezett csatában életét veszítette, ahol 4000 magyar és székely halt meg. Székely Mózes halálát követően Weiss maga temette el saját kertjében a fejedelem fej nélküli holttestét. Később ezen a helyen az Erzsébet szálló épült fel, ahol elhelyezték a Székely Mózes halálára emlékező vörös márvány táblát. [[1612]]-ben lett városbíró. Viszontagságos életében főképp diplomáciai tehetségével tűnt ki; [[Bocskai István]], Rákóczi Zsigmond és a [[Báthory család|Báthoriak]] többször küldték követségbe.
 
Miután [[Báthory Gábor]] bevette [[Nagyszeben]]t és a szászok önállósága veszélybe került, [[1611]]-ben Weiss szövetségre lépett ellene [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|Radu Şerban]] havasalföldi fejedelemmel és a [[Barcaság]] népét is maga mellé állította. Báthory döntő győzelmet aratott [[1612]]-ben, a csata után menekülő Michael Weisst pedig Báthory hajdúi fogták el és végezték ki.<ref>{{cite book | title = Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet | id = ISBN 963 87195 08 | last = Cziráki | first = Zsuzsanna | year = 2006 | publisher = Imedias Kiadó | location = Kozármisleny }}</ref>
 
Korának és különösen Brassó város történetének megvilágítására megbecsülhetetlen krónikát hagyott hátra: ''Liber Annalium raptim scriptus'' címmel.
12. sor:
* [[Ghiczy András]]
 
==Felhasznált források==
==Források==
* {{CitLib | tit = Az erdélyi szászok története | subtit = Erdélyi szász irodalomtörténet | isbn = 963 87195 08 | aut = Cziráki Zsuzsanna | ann = 2006 | red = Imedias | loc = Kozármisleny }}
*{{Szinnyei|14||toc/w.htm}}
* [{{CitLib | url = http://mek.oszk.hu/05600/05661/html/index.htm | aut = Mika Sándor: ''| tit = Weiss Mihály 1569–1612. | subtit = Egy szász államférfiu a XVII. századból.'' | loc = Budapest, | red = Magyar Történelmi Társulat | ann = 1893]}}
* {{Pnl|chapterszócikk = Weiss | chapterurlurl = http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/107/pc010777.html#1 | accessdate = 2009-09-27}}
* [http://mek.oszk.hu/05600/05661/html/index.htm Mika Sándor: ''Weiss Mihály 1569–1612. Egy szász államférfiu a XVII. századból.'' Budapest, 1893]
* {{Szinnyei|14||toc/w.htm}}
{{források}}
 
{{portál|Erdély|-}}