|
| weboldal = www.comune.pinerolo.to.it/
}}
'''Pinerolo''' (piemonti nyelven Pinareu, [[Okcitán nyelv|okcitán nyelven]] Pineiròl, francia nyelven Pignerol) [[Torino (megye)|Torinó megye]] egy 35.143 lakosú városa, [[Piemont]] régióban.
== Földrajz ==
Először 981-ben tesznek róla említést, akkor még Pinarolium néven, egy [[II. Ottó német-római császár]] által kiadott dokumentumban, amelyben megerősítik a torinói püspök várossal kapcsolatos privilégiumait és jogait.
1064-ben PinerolotPinerolót a san veranoiveranói [[bencések|benedek-rendi]] apátság kapta meg, majd 1220-ban elfoglalta I. (Savoyai) Tamás, Savoya grófja, aki 1243-ban IV. (Savoyai) Amadé javára lemondott róla.
1536-tól 1574-ig [[francia]] fennhatóság alatt állt, majd ezt követően EmanueleEmánuel Filibert Filibertosavoyai gróftól városi rangot kapott.az Az 1631-es cherascoicherascói szerződés eredményeképpen ismét francia kézre került, [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu bíboros]] bíborosfőminiszter [[Sébastien Le Prestre de Vauban|VaubannakVauban marsallnak]], a korszak legnagyobb francia hadi mérnökénekhadmérnökének adta azzal, hogy Pinerolóból erős védvárat hozzon létre, ami biztosítja Franciaországnak az Észak-Itália feletti ellenőrzést. A lakosok költségére felújították a városfalakat és újjáépítették a várat, kibővítették a [[citadella|citadellát]]. Sok kézműves kézművesműhelytműhelyt lebontottak, ahonnanezek munkásokmunkásait [[Lyon|Lyonba]] költöztekköltöztették. Pinerolo erődjét, aerődjének [[DonjontÖregtorony|Öregtornyát]], a ''Donjon''t börtönként is használták, ahova [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos király]] az ellenségeit küldte,– többek közöttköztük a titokzatos "Vasálarcost"„[[Vasálarcos]]t” – záratta.
Pinerolót 1696-ban hódította vissza [[II. VikorViktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadé savoyai herceg]], azonban a ''Napkirály'' csapatai távozásatávozás előtt felrobbanottafelrobbantották a citadellát és a várat. [[III. Károly Emánuel szárd–piemonti király]] megszerezte a [[XIV. Benedek pápa|XIV. Benedektől]] engedélyét Pinerolo püspöki székhellyé történő kinevezésétemelésére. A kereskedelem fellendült, a lakosság száma hamarosan ötezerről5000-ről héterezze7000-re emelkedett. 1801-ben Piemontot[[I. Napóleon francia császár|Napoléon Bonaparte tábornok]] [[Piemont]]ot Franciaországhoz csatoltákcsatolta, ekkor Pinerolo egy részét utoljára foglalták el a franciák, és egészen 1814-ig fennhatóságuk aláalatt tartozotttartották, amikor is Napóleona ésnapóleoni birodalmacsászárság bukásával PiemontPiemontban visszatérthelyreállították a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] fennhatóságát, [[I. Viktor Emánuel fennhatóságaszárd–piemonti király|I. Viktor Emánuel király]] aláalatt.
A [[Risorgimento|Risorgimentoval]] révén [[Piemont]] az egységes [[Olaszország|Olasz Királyság] részévé vált, a város gazdasági fejlődése felgyorsult, hidak, utak, vasutak épültek, amelyek megkönnyítették a kereskedelmet Liguriaval[[Liguria|Liguriával]] és a régió többi részével.
1819-ben már 12.000{{formatnum:12000}}, 1890-ben pedig már 18.000{{formatnum:18000}} lakosa volt.
A [[második világháború]] során lakossága aktívan részt vett az olasz ellenállásban. A [[második világháború]] után iparosodásnak indult, azonban az utóbbi években az ipar visszaesésével a város turizmus felé nyitott. ▼
Aktívan résztvett az olasz ellenállásban.
1974. október 8-án itt tartóztatták le a [[Vörös Brigádok]] alapítóit: [[Renato Curcio |Renato Curció]]t és [[Alberto Franceschini]]t. ▼▲A [[második világháború]] után iparosodásnak indult, azonban az utóbbi években az ipar visszaesésével a város turizmus felé nyitott.
▲1974. október 8-án itt tartóztatták le a [[Vörös Brigádok]] alapítóit: [[Renato Curcio]]t és [[Alberto Franceschini]]t.
== Látványosságok ==
Piazza Vittorio Veneto tér: a lakosok fő találkozási helye, itt tartják a heti piacot szerdánként és szombatonként. Északi oldalán található a városháza, amelynek épülte ad otthont a városi múzeumnak és a könyvtárnak. Keleti oldalán épült fel a Palazzo Vittone,ami fontos múzeumok és kulturális intézmények székhelye.
A Szent Donátnak szentelt Dóm, amelyrőlamelyet már 1044-ben megemlékeztekmegemlítenek. Az 1425-ből származó harangtornya befejezetlen.
== Fordítás ==
| 