Wikipédia

„Nagada I” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „{{egyiptomi dinasztiák}} {{Pozíciós térkép | Egyiptom | felirat1 = Nagada | felirat mérete = 100 | képaláírás = A Nagada I jelentős lelőhelyei | szélessé…”
 
a elír
32. sor:
E kultúrréteg még helyi jelentőségű – bár már terjedő tendenciát mutat, de – [[Felső-Egyiptom]]ra jellemző. Első szakaszai egyidősek a [[Badari kultúrával]]<ref>{{Opcit|n=Kákosy: Egy évezred...|o=35}}</ref> (i. e. 4000-ig, bár előfordul, hogy ezzel a dátummal kezdik a Nagada I periódust<ref>{{IanShaw cikk | vezetéknév=Shaw | keresztnév=Ian| cím= Kronológia | oldal= 495}}</ref>). A Badari kultúra és a Nagada I között nincs választóvonal, az átmenet folytonos és csaknem észrevehetetlen. A változást az idegen eredetű tárgyak megjelenése jelzi, ami a kereskedelem beindulása felé mutat.<ref>{{Opcit|n=David|o=110}}</ref> Az időbeli átfedést az is megerősíti, hogy Badari térségében a Nagada I kezdeti periódusa szegényes, ugyanakkor a Badari kultúra még [[Nehen]] területén is kimutatható.<ref>{{IanShaw cikk | vezetéknév=Hendrickx | keresztnév=Stan| cím= A Prehisztorikus Kor | oldal= 59}}</ref> Jelentős emlékek maradtak fenn a [[Théba|Thébától]] északra és nyugatra fekvő sivatagban, valamint [[Abüdosz|Abdzsu]] környékén. Kisméretű, helyi jellegű, falusi kultúra, melyben társadalmi rétegződésnek csak csekély nyomai lelhetők fel.
 
Agyagedényei jellegzetesek, szürkésfehér vagy sárga színűek, alapjuk a vörös. Ezt a felhasznált alapanyokalapanyagok eredményezik. A sivatagi [[márga|márgás]] [[agyag]] világos (sárgától a szürkéig), míg a [[nílus]]i agyag sötét (vöröstől a feketéig) színű égetett kerámiát eredményeznek.<ref>{{Opcit|n=Wilson|o=139}}</ref> A két különböző agyag kombinálásával többszínű edények alakultak ki. A fekete tetejű edényeket a teljes periódusban folyamatosan gyártották. A vörös alapú, fekete tetejű kerámiát egyszerűen „nagadai edényeknek” nevezik,<ref>{{Opcit|n=Wilson|o=142}}</ref> a Nagada I-et éppen ezek alapján különítették el a [[Nagada II]]-től.<ref>{{IanShaw cikk | vezetéknév=Midant-Reynes | keresztnév=Beatrix| cím= A Nagada-kor | oldal= 61}}</ref> A korszak második felében a fekete peremű edények gyártása hanyatlott,<ref>{{Opcit|n=Watterson|o=39}}</ref> mintegy divathullámként kezdett terjedni a fehér, párhuzamos vonalakkal, majd egymást keresztező fehér vonalakkal díszített, csiszolt felületű edénytípus. A korszak végére egyszínű festés terjedt el. Fehérre vagy krémszínűre mázolták. A sötét alapon világos festés technikájával már figurális ábrázolások is megjelennek.
 
A korban már kereskedelem folyt [[Alsó-Egyiptom]]mal. Amrai típusú kőváza előkerült el-Amrahtól északra, valamint a badari kultúrában terjedni kezdő [[réz]] is ezt bizonyítja, mivel ehhez csak Alsó-Egyiptomon keresztül, a [[Sínai-félsziget]]ről hozhatták be. A [[núbia]]i rézlelőhelyek kiaknázásáról e korban még nincs adat, csak az aranybányákról. A bányászott arany mennyisége nagyon kicsiny. Szintén e korban kezdődött az agyagtéglás épületek építése is, amelyek a [[Nagada II]] időszakban széles körűen elterjedtek.<ref>Redford, Donald B. ''Egypt, Canaan, and Israel in Ancient Times.'' (Princeton: University Press, 1992), p. 7.</ref> A házak leletei meglehetősen ritkák. [[El-Hamarija]] falu mellett kilenc építményt tártak fel. Ezek kerek sárkunyhók, alig 1–2 méter átmérővel. A tetőszerkezetről semmit sem tudunk.<ref>{{Opcit|n=Watterson|o=38}}</ref> A későbbi [[nehen]]i házak kissé nagyobbak, négyszögletűek, félig a földbe vájva és agyagtéglával kibélelve, csakúgy mint a korabeli sírok.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagada_I”