„Leopold von Berchtold” változatai közötti eltérés

[[1914]]. [[június 28.|június 28-án]] [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánd főherceg]], trónörököst és feleségét, [[Chotek Zsófia|Hohenberg Zsófia hercegnőt]] a [[Szerbia|szerb]] kormány támogatását élvező [[bosznia]]i szerb nacionalisták [[Szarajevó]]ban meggyilkolták. Ezt az eseményt Berchtold külügyminiszter kiváló alkalomnak tartotta, hogy megleckéztesse Szerbiát. Indítványozta Szerbia lerohanását, előzetes hadüzenet nélkül, azonnal megindított háborúval, de szembekerült [[Tisza István|Gróf Tisza István]] [[Magyarország kormányfőinek listája|magyar miniszterelnök]]kel, aki a megtorlás során ki akarta használni a diplomáciai csatornákat is. Tisza megakadályozta a hadüzenet nélküli háború indítását.

 

Berchtold külügyminiszter beszélte rá a vonakodó uralkodót arra, hogy általa megfogalmazott, elfogadhatatlan tartalmú [[ultimátum]]ot küldjön a [[Szerbia|szerb]] kormánynak [[1914]]. [[július 23.|július 23-án]]. Érvelésének alapja az volt, hogy az [[Orosz Birodalom]] nem fog Szerbia segítségére sietni. Ez az ultimátum gyakorlatilag a háború első lépése volt. Amikor Szerbia válaszolt az ultimátumra, és a Monarchia legtöbb követelését elfogadta, Berchtold ezt sem vette figyelembe. A választ elutasításnak minősítette, és meggyőzte Ferenc József császárt, hogy üzenjen hadat Szerbiának ([[július 28.|július 28-án]]). Az akkori nagyhatalmak szövetségi rendszereiből következően ez a lépés kirobbantotta az [[első világháború]]t.