„Kornis Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Dátumformátum, dátumtoldalékolás, dátumkékítés |
|||
8. sor:
A piarista rend tagja ([[1900]]. augusztus 27); pappá szentelték (1908. június, 30.); a budapesti kegyesrendi (piarista) főgimnáziumban tanár volt (1907–1914). Budapesten egyetemi magántanári képesítést nyert filozófiából ([[1914]] – A [[szellemtudomány]] logikája), s ettől kezdve a [[pozsony]]i [[Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem]] nyilvános rendkívüli,<ref>''„1914-ben került az egyetem Jog- és Államtudományi Karára Kornis Gyula, aki pszichológiát, szociálpszichológiát, etikatörténetet, valamint a szellemtudományok logikáját adta elő.”'' – Mészáros András: Iskolai filozófia Felső-Magyarországon a 19. században</ref> 1916-tól a [[filozófia]] nyilvános rendes tanára volt. Tevékenyen részt vett a pozsonyi egyetem kiépítésében. Pozsonyban Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi Kar sürgetésére jött létre, és ő lett a Kar első [[dékán]]ja ([[1918]]–[[1919]]).
A [[trianoni békediktátum]] után előbb a filozófiai tanszék ideiglenes helyettesítésére hívták meg a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészeti Karára ([[1920]]. február 20.), majd a II. Filozófiai Tanszéken nyilvános rendes tanáraként filozófiát (1920. július 15. – 1947/1948-as egyetemi tanév 1. félév), a pedagógia jogosított tanára (1920–1932), és a pedagógia nyilvános rendes tanáraként (1931–1934) pedagógiát oktatott.<ref>Fináczy Ernő nyugdíjazást követően (1930. szeptember 1.) – sürgőssége ellenére – viszonylag hosszabb idő alatt történt meg a Pedagógia Tanszék (professzorság) megnyugtató betöltése. [[Weszely Ödön]] kinevezése után, annak halála miatt (1935. március 6.), ismét a Kar mielőbb megoldandó feladatai közé került a Pedagógia Tanszék vezetésének rendezése. A pedagógia oktatásának biztosítása – a pedagógia nyilvános rendkívüli egyetemi magántanárai óratartása mellett – helyettesítési munkát is megkívánt. Ilyen helyettesítési munkát végzett ezekben az években Kornis Gyula, illetve felkérték, elvállalta, és megbízták a Pedagógia Tanszék professzori vezetésével is. A Pedagógia Professzorságáról azonban rövid idő múlva lemondott. – Kornis Gyula Prohászka Lajossal közösen végezte a helyettesítési munkát. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kara Pedagógia Tanszékének vezetése csak Prohászka Lajos professzori kinevezésével (1937. július 1.) rendeződött hosszabb időre. Prohászka Lajos rendelkezési állományba helyezésével (1949. december 12.) ismételten bizonytalanság és zavaros események jellemezték budapesti tudományegyetem pedagógia oktatását, a Pedagógiai Tanszék helyzetét.</ref> A [[Budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem]] Bölcsészkarának dékánja (1933/1934-es egyetemi tanév), és az Egyetem [[rector magnificus]]a volt (
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává ([[1916]]), rendes tagjává ([[1927]] – székfoglaló előadása: Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika <ref>Kornis Gyula: Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika: Székfoglaló értekezés – (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből; 4/3.) – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1931, 35 o.</ref>); majd tiszteleti tagjává választották (1941). – Az Akadémia II. Osztálya ideiglenes elnöke (1933–1934); a Filozófiai Bizottság elnöke (1933–1945); Igazgató Tanács tagja (1934–1945); az Akadémia ideiglenes elnöke ([[1945]]. március 7.), utóbb elnöke lett (1945. május 28. – [[1946]]. október 29.). Az Egyetemen, és az Akadémián ért támadások következtében az akadémiai tagságáról, s minden akadémiai tisztségéről lemondott! ([[1948]]. április 16.). – Az Akadémia 149. évi közgyűlése poszthumusz helyreállította, és folyamatosnak nyilvánította minden akadémiai tagságát ([[1989]]).
| |||