„Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
képlink nem működ, sajnos |
linkek |
||
19. sor:
* [[Habsburg–Tescheni Jenő főherceg|Jenő főherceg]] (1863–1954) császári és királyi tábornagy, a [[Német Lovagrend]] nagymestere ''(Hoch- und Deutschmeister),'' a [[első világháború|világháborúban]] a délnyugati front parancsnoka [[1917]]-ig.
[[Fájl:LudwigIIIfamily.jpg|bélyegkép|250px|[[III. Lajos bajor király|Lajos király]] a feleségével és legidősebb fiával, [[Rupprecht bajor koronaherceg|Rupprecht trónörökössel]].]]
<!--
{{Képlink
30. sor:
Nagyapja, [[V. Ferenc modenai herceg]], aki az elhunyt apa helyett Mária Terézia Henrietta főhercegnő törvényes gyámja és képviselője volt, úgy tervezte, hogy unokáját a nála 14 évvel idősebb [[IV. Ferdinánd toszkánai nagyherceg]]hez adja feleségül. Mária Terézia azonban [[1867]] júniusában [[Bécs]]ben részt vett a tragikus balesetben meghalt barátnőjének, [[Habsburg–Tescheni Matild Mária főhercegnő]]nek, [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert főherceg]] és [[Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő|Hildegárd bajor hercegnő]] legkisebb leányának temetésén. Itt megismerkedett a 22 éves [[III. Lajos bajor király|Wittelsbach Lajos bajor királyi herceggel]] (1845–1921), [[Luitpold bajor királyi herceg|Luitpold bajor herceg]] (1786–1868) és [[Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő]] (1825–1864) legidősebb fiával, [[II. Lipót toszkánai nagyherceg]] (1797–1870) unokájával, a későbbi '''III. Lajos''' bajor királlyal, aki [[II. Lajos bajor király]]t képviselte a temetésen. A két fiatal egymásba szeretett. A nagyapát, V. Ferenc herceget oly mértékben felháborította a dolgok ilyetén fordulata, hogy Lajos herceg apjának, Luitpold hercegnek (Bajorország későbbi régensének) [[1867]] augusztusában személyesen kellett [[Salzburg]]ba utaznia, hogy megbékítse őt, és megszerezze belegyezését.
A hivatalos eljegyzést [[1867]]. [[október 22.|október 22-én]] Morvaországban, a [[Tescheni Hercegség|tescheni hercegek]] gross-seelowitzi kastélyában (ma: [[Židlochovice]], Csehország) tartották. A jegyespár [[november 20.|november 20-áig]] [[Bécs]]ben, a Modena palotában <ref>A Modena palota Bécs I. kerületében, a Herrengasse 7. szám alatt található. [[1811]]-ben a [[Milánó]]ból elűzött [[Estei Mária Beatrix modenai hercegnő]] vette meg, akinek halála (1829) után a hercegnő fia, majd unokája, [[V. Ferenc modenai herceg]] örökölte, [[1875]]-ben [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánd főhercegre]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] trónörökösére szállt, az első világháború után az osztrák államé lett, ma az [[Ausztria|Osztrák Köztársaság]] Belügyminisztériumának székhelye).</ref> lakott, majd a vőlegény visszatért Münchenbe. November végén Mária Terézia főhercegnő, [[Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Mária főhercegnő|anyjának]] kíséretében [[Prága|Prágába]] utazott, és találkozott vőlegényének anyai nagyszüleivel, [[II. Lipót toszkánai nagyherceg]]gel és Mária Antónia nápoly-szicíliai királyi hercegnővel (1814–1898).
[[1868]]. [[február 20.|február 20-án]] került sor az ünnepélyes esküvőre a bécsi Hofburg mellett, az
Az ifjú pár bevonulását Münchenbe, a bajor királyi székvárosba [[1868]]. [[február 22.|február 22-ére]] tervezték. Az ünnepélyeket azonban lemondták, mivel [[III. Lajos bajor király|a vőlegény]] apai nagyapja, az [[1848]]-ban lemondott [[I. Lajos bajor király|I. Lajos király]] a halálán volt ([[június 13.|június 13-án]] meg is halt) és az anyakirályné (Mária Friderika porosz királyi hercegnő, 1825–1889) is éppen súlyos beteg volt. A müncheni királyi palota, a ''Residenz'' előtt a bajor királyi család hercegei és hercegnői fogadták az ifjú párt, akik nyomban az anyakirályné betegágyához siettek. Lakóhelyük a Leuchtenberg-palota lett, a müncheni Odeon téren.
74. sor:
== Kapcsolata a Stuartokkal ==
Apai dédanyja, [[Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő]] révén Mária Terézia főhercegnő a [[Stuart-ház|Stuartok]] leszármazottja volt. Nagyapjának, [[V. Ferenc modenai herceg]] halála ( [[1875]]) után a brit jakobiták őt ismerték el [[Nagy-Britannia]] [[Egyesült Királyság]]a és [[Írország]] törvényes uralkodójának, IV. Mária, Anglia és Írország királynője, és III. Mária, skót királynő néven ''(Mary IV Queen of England and Ireland, Mary III Queen of Scotland)''.<ref>A '''„IV. Mária, Anglia és Írország királynője, III. Mária, Skócia királynője”''' uralkodói cím onnan ered, hogy a brit [[jakobiták]] álláspontja szerint [[I. Mária angol királynő]] (1516–1558) jogos örököse az angol trónon az unokanővére, [[I. Mária skót királynő|Stuart Mária]] (I. Mária skót királynő, 1542–1587), és nem a trónbitorló [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] (1533–1603), [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik király]] törvénytelen leánya, aki kivégeztette az angol trón jogos örökösét, Stuart Máriát.</ref> Mária Henrietta főhercegnő azonban, hasonlóan dédanyjához, [[Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő|Mária Beatrix modenai hercegnéhez]], sohasem jelentette be hivatalos igényét a brit királyi trón iránt. A jakobiták Mária Henrietta halála ([[1919]]) után legidősebb fiát, [[Rupprecht bajor koronaherceg|Rupprecht bajor trónörököst]] ismerték el a brit királyi trón jogos várományosának, I. Róbert angol és IV. Róbert skót király nevek alatt.
== Jegyzetek ==
| |||