„Núbiai A csoport” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg |
kieg |
||
54. sor:
== Általános jellemzői ==
Mintegy 75 temető alapján lehet az A-csoport kultúráját megismerni. A sírmellékleteik gazdagok, változatosak. Általánosan jellemzők a geometrikus mintájú kerámiaedények, [[elefántcsont]] ékszerek, kövekből csiszolt gyöngyök, [[amulett]]ek, [[vörös-tenger]]i kagylóhéjak, kő- és később [[réz]]eszközök, paletták és kultikus női szobrocskák. A saját gyártmányú edények jellegzetes darabjai a kúpos tálak, amelyeknek kúpszerűen hegyes aljuk és felfelé parabolikusan ívelt testük van. A kerámia gyakran nagyon finom („tojáshéj áru”). Gyakori díszítés a geometrikus mintákkal karcolt felszín.
A kereskedelem már a legkorábbi időkben ismert volt körükben, amit nem csak a kagylóhéjak, hanem a [[Nagada kultúra]] jellegzetes edényei, sőt [[szíria]]i kerámia is bizonyítanak. Egyiptommal az i. e. 3000 körüli időszakban volt a legélénkebb a kereskedelmi kapcsolat, a kezdetektől eddig a korig az A-csoport folyamatos és töretlen fejlődése tapasztalható. A kereskedelem ellenőrzése politikai szerveződéssel járt, a közösségi vezetők a közvetítő kereskedelem révén nagy vagyonra tettek szert. Az elefántcsont, a különböző keményfafajták, drágakövek és arany (elsősorban [[fehérarany]] formájában), valamint a szarvasmarha értékmérőként funkcionálhatott. A szoros egyiptomi kapcsolatokra bizonyíték, hogy az A-csoport kerámiái is megtalálhatók a [[nehen]]i temetőben. Núbiai cserép még a [[nagy fogadalmi letét]]ben, a neheni [[Hierakónpoliszi templom|predinasztikus templom]] (HK29A) leletei között is volt.
A [[0. dinasztia]] idején az A-csoport temetői még [[Asszuán]]tól 10 kilométerre északra is megtalálhatók ([[Kubanija]]). Délen a [[Nílus]] második zuhatagának környéke, [[Szemna]] és [[Kumna]] vidékéig terjed. A következő periódusban az országegyesítő királyok hadjáratokat kezdtek délen is vezetni. [[Dzser]] király feliratai a [[Vádi Halfa]] környékén katonai expedíciókról árulkodnak.
Az A-csoport általános jellemzője a kis népességszám. Becsült populációjuk nem több, mint {{szám|20000}} lakos, akik az ártér melletti kistelepüléseken éltek. A kevés ismert ház általában kő alapozású, de talán csak azért, mert ezek tudtak fennmaradni. Valószínűleg sárkunyhókat építettek, illetve később sártégla falazatokat, és a települések az ártéren álltak, ezért a víz mindent elmosott. Állattenyésztő népesség volt. A nagyállattartás a térségben nem működött megfelelően a legelők hiányában, ezért kecske- és juhtenyésztés volt a fő profil. A földművelés is jelen volt, bár kisebb jelentőséggel. A lakhelyük vidékén a termőföldek korlátozott méretűek és viszonylag rosszak voltak, ennek ellenére a gabonafélék és hüvelyesek termesztése az idő haladtával egyre fontosabbá vált. A halászat és vadászat kiegészítő élelmiszerforrásként mindig jelen volt. A kultúra fejlődésében az egyiptomi elemek terjedése játszik főszerepet. A társadalom korán differenciálódott, a korszak végén nagyon hangsúlyossá vált.
Temetőikben i. e. 3300 körül már megjelenik a helyi előkelőség. Sírjaik ovális, körülbelül egy méter átmérőjú gödrök, amelyekben a halottat embrió pózban temették el, arccal nyugat felé fordítva, csakúgy mint a kortárs [[nehen]]i és [[nagada]]i temetőkben. A sírmellékletek sokszor nagadai jellegűek, ennek legnyilvánvalóbb példája a paletták megjelenése. Az A-csoportban erős túlvilághit létezett.▼
A ruházat és a sírmellékletek az A-csoport kultúráját összekötik a közvetlenül megelőző [[újkőkorszak|neolitikum]] tárgyi leleteivel, és arra utalnak, hogy bizonyos fokú kulturális folytonosság tehető fel. A núbiaiak ekkor továbbra is vadásztak, halásztak. Nagyállattartásuk csak kis mértékű a legelőhiány miatt, a szarvasmarhatenyésztés a modern [[maszájok]] legelőváltó, félnomád életmódjához hasonló lehetett. A sírokban számos festett marhabőr ruhát találtak. Ritkábban viseltek vászonruhákat is, de ezt az alapanyagot – vagy a készárut – teljes mértékben importálniuk kellett, mivel [[len]]t nem termesztettek.
69 ⟶ 67 sor:
Ékszereik gyöngyből fűzött karkötők és nyakláncok. Luxuscikként a [[strucc]]tojás héja és [[elefántcsont]] tűnik fel. Az ujjaikra néha gyűrűket húztak, de ez ritka a leletanyagban. A paletták, fésük és hajtűk a mindennapi szépészeti eszközökhöz tartoztak. Az elit tagjai a [[szajala]]i temetőben csillámból készült tükrökkel, palettákkal és aranyburkolatos nyelű ünnepi buzogányokkal temettették magukat. A női és férfi sírok között nincs különbség a mellékletekben.
== Társadalom ==
▲Temetőikben i. e. 3300 körül már megjelenik a helyi előkelőség. Sírjaik általában ovális, körülbelül egy méter átmérőjú gödrök, amelyekben a halottat embrió pózban temették el, arccal nyugat felé fordítva, csakúgy mint a kortárs [[nehen]]i és [[nagada]]i temetőkben. A sírmellékletek sokszor nagadai jellegűek, ennek legnyilvánvalóbb példája a paletták megjelenése. Az A-csoportban erős túlvilághit létezett.
Az egyiptomival párhuzamosan – sőt némiképp előbb – a társadalom felső szintjén megjelentek a „főnökök”. A [[kusztul]]i L temetőben az elit sírok hosszú, téglalap alakú aknák, egyik oldalán kamrával és egy kőből készült áthidaló födémgerendával. A sírok körül gyakran szarvasmarhákat is eltemettek. Érdekes párhuzamként a [[nehen]]i elit temetőben (HK6) is előkerült egy szarvasmarhával kísért temetkezés (2-es sír).
Egy lehetséges magyarázat a hasonló fejlődésre, fejlettségi szintre, társadalomra és kultúrára, hogy az A-csoport és a predinasztikus Egyiptom között egyfajta erőegyensúly volt. Ezek a núbiaiak nem az árnyékban éltek Egyiptomnak, nem voltak gyarmati alárendeltségben.
== Temetői ==
A legtöbb sírt [[Szajala]] és [[Kusztul]] temetőiben tárták fel. A sírgödrök átlagos mérete 1,62–3,54 m² körüli. Az A-csoport sírjai – különösen a gazdag sírok – fedelet kaptak szárított agyagtéglából készítve vagy kőlapokkal lezárva. A halottakat rendszerint „kiterítve”, azaz egyenes helyzetben temették el – ellentétben az egyiptomi embriópózzal –, a kezet az arc elé helyezték. A sírokat gyakran kísérik állattemetkezések, a leggazdagabbak szarvasmarhát, a szegényebbek kecskét, juhot temettettek el.
Az A-sírok rituális szertartásokra is bizonyítékokat szolgáltattak. Gyakori a szándékosan összetört kerámia és az ételáldozat.
A csontmaradványok alapján a biológiai rokonság kutatása és paleopatológiai vizsgálatok is folytak. [[1963]]–[[1964]]-ben egy skandináv expedíció kifejezetten ebből a célból tartott ásatásokat a térségben, a leletanyagot a Koppenhágai Egyetem antropológiai tanszékén tanulmányozták.
Az egyetem publikációi szerint a populációban kevésbé jelentős mértékű volt a fogszuvasodás és a periapikális tályogok, mint a [[C-csoport]]nál. A kevésbé súlyos fogkopások már önmagában is a kisebb jelentőségű mezőgazdaság és vadászat–gyűjtögetés elsődleges szerepét mutatja. A későbbiekben ugyanis a gabona őrlése során nagy mennyiségű kőzettörmelék került a lisztbe, amelyből a kenyeret sütötték. Ugyanakkor a koponyák jellegzetes elváltozásai a gyakori vérszegénységre utalnak.
A csontvázak vizsgálatai meglepő eredményt hoztak azok számára, akik az i. e. 3000-től kezdődő kiüresedés és az A-csoport teljes eltűnése mellett foglaltak állást. A koponyák statisztikai adatai és a fogorvosi nem metrikus tulajdonságok alapján a biológiai folytonosság feltételezhető, vagyis helyi fejlődés alakította az A-csoportot C-csoporttá. Az eljárás még megkérdőjelezhető, mert a vizsgált minta viszonylag kis számú, néhány száz csontváz volt.
== Alszakaszai ==
91 ⟶ 107 sor:
A temetőt körülbelül [[Hór-Aha]] és [[Dzser]] egyiptomi királyok ideje előtt kezdték használni, a sírmellékletek alapján a korai és középső időszaka a késői [[predinasztikus kor]]ral egyidős. A [[Nagada II]]-re megtévesztésig hasonló, világos alapszínű, sötét festésű, nonfiguratív díszítésű edényeket használtak. A korai sírokban, mint például az L 24-es, a kerámia- és kőedények az egyiptomi [[I. dinasztia]] előttiek. Az L temetőben már a [[0. dinasztia]] királyainak [[palotahomlokzat]]os [[szereh]]jei is megtalálhatók. Érdekessége a temetőnek, hogy korai időszakában nagyobb és gazdagabb sírokat tartalmaz, mint [[Umm el-Kaáb|Peker]], a predinasztikus királyok temetője. A sírmellékletekben gyakoriak a [[gránátcsoport|gránát]]- és [[jáspis]]gyöngyökből fűzött láncok, és a helyi kerámiák, mint a csiszolt felületű, mázas, kúpos tálak (vázák). Ez utóbbiakra jellemző, hogy az alapanyag világos, sötétbarna festékkel festették őket, a mintázatuk pedig szinte mindig sűrű, geometrikus ábra. Előfordul sávokba rendezett, halszálkás minta, sorokban álló váltakozó sötét-világos háromszögek, vagy vékony keresztvonalkázás. Palából készített paletták és kő buzogányfejek is előkerültek.
A nagyméretű sírok egymás után keletkeztek, párhuzamosan az [[abüdosz|abdzsui]] temetővel, egészen [[II. Ka]] idejéig. Ezek a sírok nagyjából ugyanazt a koncepciót követik, mint a [[Iri-Hór sírja|B-1/2]] ([[Iri-Hór]]), a [[I. Ka sírja|B-7/9]] ([[I. Ka]]), vagy a [[Narmer sírja|B-18/17]] ([[Narmer]]) nyughelyei, csak korábbiak azoknál. Egy sírkamra, egy ahhoz kapcsolódó árok, valamint egy tárológödör. Töredékesen maradtak fenn a kirabolt sírok mellékletei, de hatalmas vagyonokról árulkodnak. Az L 24-es sírból ezer festett tál, száz kőedény, 22 nagy tároló edény és egyéb tárgyak kerültek elő, szokatlan számban és minőségben. Archaikus jellegű szerehekbe írt, ismeretlen vagy kevéssé ismert királynevek is feltűnnek a sírokban, mint például [[Hórpenabu]]é. I. e. 3000 körüli egy különleges, kúpszelet alakú pecséthenger (ezzel íves pecsétnyomatot lehet készíteni),
A korai núbiai királyság feltételezése alapvetően módosíthatja a predinasztikus Egyiptom történelmére vonatkozó eddigi nézeteket.
== A kultúra vége ==
114 ⟶ 132 sor:
* [http://www.ancientsudan.org/history_02_cultures.htm Early States and the A-Group 'Proto-Kingdom']
* [http://wysinger.homestead.com/qustul.html Bruce Breyer Williams: The A-Group Royal Cemetery at Qustul, Cemetery L]
* [http://www.archaeology.org/interactive/hierakonpolis/nubian.html Maria Gatto: Hunting for the Exclusive Nubian A-Group People; Renée Friedman: Setting the Scene]
* [http://www.digitalegypt.ucl.ac.uk/nubia/nubiaearly.html Nubian Cultures: A and C-Group]
* [http://www.ancientsudan.org/burials_02_early.htm Early Burials: A-Group and C-Group]
* [http://www.touregypt.net/historicalessays/nubiac1.htm Nubian Chronology]
* [http://www.gustavianum.uu.se/sje/sjeexh.htm The Exhibit of Nubian Antiquities]
* [http://www.ualberta.ca/~nlovell/nubia.htm Nancy C. Lovell: Nubian A- and C-Groups]
{{portál|ókor}}
| |||