„Enúma elis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
66. sor:
=== Negyedik tábla ===
A negyedik tábla 146 soros. Marduk elfoglalja a fő helyet az istenek tanácsában, majd egy köntös eltüntetésével és megjelenítésével bizonyítja teremtő erejét. Ennek láttán a többi isten királynak választja, trónra ültetik, jogarral, palásttal látják el. Megkapja a ''Bél'' (= úr) címet. A harchoz fegyvereket készít, az eposz őt tekinti a buzogány, az íj, a kard és a háló feltalálójának. Segítségül hívja a négy szelet is, akik a háló négy sarkát fogják. Megküzd Tiámattal, hálót vet rá, a szelek kitátott szájába hatolnak és kitöltik bensőjét, nyílvesszővel a földhöz szegezi, majd harci bárdjával kettévágja. A tizenegy szörnyet, akik Tiámat vesztét látva menekülőre fogják, bebörtönzi. Kingutól elveszi a sorstáblákat. Tiámat egyik feléből az égboltot, másikból az óceánokat alakítja ki. Nudimmud és Apszu házainak mintájára létrehozza az [[Ésarra|Ésarrát]].<ref>{{Opcit|n=Gilgames|o=20–24}}</ref>
=== Ötödik tábla ===▼
<!--Ezután Marduk meghatározza Anu, Enlil és Éa istenek szerepét, kijelöli a csillagok pályáját, végül utasításai szerint Éa megöli Kingut, s véréből megterenti Lullut, azaz az embert ( a sumer lu-lu szóból, jelentése emberi nem), hogy szolgálja az isteneket. Kingut Éa elé vitték:
{{idézet 2|''Megkötözve vitték Éa elé''
76 ⟶ 79 sor:
Az eposz az isteneket két csoportra osztja, s ezek felépítik [[Babilon]] városát és templomait. Az eposz végén Marduk ötven nevét és jelzőinek felsorolását olvashatjuk.-->
▲=== Ötödik tábla ===
=== Hatodik tábla ===
=== Hetedik tábla ===
| |||