„Achernar” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kieg |
a →Leírása: link korr |
||
63. sor:
A leghosszabb észak-déli kiterjedésű csillagkép, az [[Eridánusz csillagkép]] legdélibb és legfényesebb csillaga. [[Asztrofizika]]i értelemben a legfényesebb csillagok között sok tekintetben egyedinek számít.
A csillagászok [[interferometria]]i módszerekkel megállapították, hogy több legfényesebb csillag kiöblösödik az egyenlítője környékén, tehát az egyenlítői sugara jóval nagyobb a sarki sugaránál. Az [[Altair]], a [[Vega]] és a [[Regulus (csillag)|Regulus]] jól ismert példái ennek. A kiöblösödés oka minden esetben a gyors tengely körüli forgás. Az Achernar a legszélsőségesebb példája ennek a legfényesebb csillagok között. Egy 2003-as tanulmány szerint az Achernar egyenlítői átmérője 56%-al nagyobb, mint a sarki átmérője. A legutóbbi mérések szerint az egyenlítői átmérője 11,8-szer akkora, mint a [[Nap]]unké, míg a sarki átmérő annak 7,6-szorosa. Egyenlítői sebessége legalább 250 km/sec. Ezzel a tengelyforgási sebességgel legalább ezerszer gyorsabban veszít gázt, mint a Napunk.
Az Achernar besorolása Be, vagyis B-kibocsátó csillag. Az ilyen csillag a '''B''' spektrális osztályba tartozik, az Achernar a B3-ba. Egy gázokból álló korong veszi körül, ami hozzájárul a spektrális színképéhez. Az elsőként felfedezett ilyen csillag a [[Gamma Cassiopeiae]] volt (a Cassiopeia W vagy M betűjének középső tagja). Egy másik fényes példa a [[Delta Scorpii]]. Ezek a '''Be''' osztályú csillagok drámai felfényesedési folyamaton és fényingadozási folyamaton mennek át. A Delta Scorpii a 20. század elejéig 2,3 magnitúdós csillag volt, az utóbbi években azonban elérte az 1,6-os értéket, ami jelentős változás. Lehetséges, hogy az Achernar is hasonló felfényesedés előtt áll, ennek ideje azonban mai tudásunkkal meghatározhatatlan, lehet holnap vagy ezer év múlva.
| |||