„Irak repüléstilalmi zónái” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
link
11. sor:
A ''Provide Comfort'' befejezését követő napon, [[1997]]. [[január 1.|január 1-jén]] megindították a ''Northern Watch'' hadműveletet, amely továbbra is az északi zónát felügyelte, amerikai és brit vadászgépek látták el a légi rendészetet. A gépeket naponta figyelte az iraki légvédelem, folyamatos volt az aktivitás. A hadművelet [[2003]]. [[május 1.|május 1-jével]] ért véget, mikor is az [[Iraki háború|''Iraqi Freedom'' hadművelet]] megkezdődött.
 
A ''Provide Comfort'' végrehajtása során a déli zónában, [[1992]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] megkezdődött a ''Southern Watch'' hadművelet, amely a síita népcsoportok ellen irányuló agresszív kormányfellépéseket volt hivatott megakadályozni. A légi rendészetet amerikai, brit, francia és szaúdi vadászgépek látták el, a ''Délnyugat-ázsiai Egyesített Harci Kötelék''<ref>''Joint Task Force-Southwest Asia'', JTF-SWA</ref> amerikai parancsnokság alá tartozott. Irak akkori vezetése, élén [[Szaddám HusszeinHuszein]]nel, 1992 decemberére megelégelte az „önhatalmú” légi rendészetet és tiltakozásul próbára tette a rendészeti rendszert. [[1992]]. [[december 27.|december 27-én]] a zárolt légtérbe behatoló iraki [[MiG–25]]-öt egy amerikai [[F–16 Fighting Falcon|F–16C]] lelőtte. A következő hónapra kidolgozták a megélénkült iraki légvédelem meggyengítésére irányoló terveket és 1993 januárjában több támadást intéztek iraki légvédelmi komplexumok ellen, valamint lebombáztak egy nukleáris erőművet is. [[január 7.|Január 7-én]]<ref>Az interneten található adatok eltérőek, feltehetően 17-én is lelőttek egy gépet.</ref> újabb iraki vadászgépet – ezúttal egy [[MiG–29]]-est – lőtt le egy szintén amerikai F–16-os. [[Bagdad]] ez év augusztusától egy időre felfüggesztette a koalíciós erők gépeire történő támadást.
 
Husszein nem működött együtt a [[Nemzetközi Atomenergia-ügynökség]]gel sem. Az ügynökség kutatóit és ellenőreit kitoloncolták az országból, mindez a nemzetközi politikában nagy port kavart. Emiatt felmerült a gyanú, hogy a [[rezsim]] titkos föld alatti [[bunker]]ekben [[Nukleáris fegyver|nukleáris]], [[biológiai fegyver|biológiai]] és [[vegyi fegyver]]eket állíttat elő. Többször módosították és továbbfejlesztették a már 1991-re kidolgozott támadási terveket és harceljárásokat. Az Öbölháború tapasztalatai alapján megkezdték több nagy átütő- és hatóerejű, precíziós vezérlésű, „bunkerromboló” légibomba terevezését.
 
Az 1998-ban indított [[Desert Fox hadművelet|''Desert Fox'' hadművelet]] célja az iraki haderő harci moráljának meggyengítése volt, de ebben a francia kötelék már nem vett részt, politikai és diplomáciai okokból kilépett a koalíciós kötelékből. A hadművelet négy napig tartott ([[1998]]. [[december 16.|december 16]]–[[december 19.|19]].), melyben Szaddám 14&nbsp;000{{formatnum:14000}} USD-os vérdíjat ajánlott fel bárkinek, aki le tud lőni egyetlen angolszász repülőgépet is. Ezt végül nem adhatta oda senkinek, ugyanis az akcióban egyetlen amerikai–angol repülőgépet sem sikerült lelőniük. A korábban megrongált, vagy megsemmisített, de újból felépített katonai objektumok ellen a következő években több támadás intéztek.
 
2002-re az iraki légvédelem napi rendszerességgel lőtt ki több tucat légvédelmi rakétát a déli zónában őrjáratozó amerikai–angol vadászgépekre, provokálva azok válaszcsapásait, melyek tovább szítanák az amúgy sem közömbös nemzetközi közvéleményt.<ref>A „napi csúcs” 15 db rakéta volt.</ref> Ezért a déli zóna védelmében és a közelgő ''Iraqi Freedom'' hadművelet előkészítéseként a CENTCOM és a CENTAF<ref>''United States Central Command Air Forces'' a Központi Parancsnokság Légiereje</ref> újabb légi műveleteket tervezett, melyeknek összefoglaló neve később [[Southern Focus hadművelet|''Southern Focus'' hadművelet]] lett. Magukat a légicsapás-sorozatokat hivatalosan nem nevezték ''hadművelet''nek, ettől függetlenül céljuk az iraki légvédelem szisztematikus és módszeres gyengítése volt. Május elejére mindkét légierő kijelölte a támadandó katonai célpontokat előzetes felderítési adatok alapján. A támadások során a légvédelmi rendszer egyes elemeit rombolták: légelhárító ütegeket, föld-levegő rakétákat, parancsnoki és vezetési központokat, Bagdadból Dél-Irakba tartó adatátviteli kábeleket stb. A hírszerzési műveletek – elektronikai lehallgatások, szárazföldi mélységi felderítések stb. – a támadásokat követően folyamatossá váltak, hogy kellő minőségű információkat gyűjtsenek a közelgő ''Iraqi Freedom'' hadművelet megindításához.