„Paviai csata (1525)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
→Előzmények: link, format |
||
21. sor:
== Előzmények ==
Az [[1522]]-es [[bicoccai csata (1522)|bicoccai csata]]vesztéssel a franciák egy időre felhagytak itáliai terveikkel, ekkor még hátráltatta őket az a tény is, hogy a pápa, [[VI. Adorján pápa|VI. Adorján]] korábban [[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]] nevelője volt, így támogatására nem számíthattak.
A kedvező fordulat a következő évben következett be, amikor az [[Olaszország történelme#Az itáliai városállamok kialakulása|itáliai városállamok]] I. Ferenchez fordultak segítségért, valamint VI. Adorján halála miatt új pápát kellett választani, ő pedig a Medici családból származó [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen]] lett, aki franciabarát nézeteket vallott. Ebben az évben történt Bourbon connetable átállása a császáriakhoz: Bourbon herceg a francia korona megszerzéséről álmodozott, és ennek érdekében szövetségeseket keresett: V. Károlyban meg is találta emberét. A tárgyalásaikat szerződéssel erősítették meg, ám tervük kitudódott, így I. Ferenc hazaárulás néven lefoglalta Bourbon birtokait, aki menekülni kényszerült.
Mégis, az [[1524]]-es évben eleinte francia földön voltak hadmozdulatok: a császári csapatok [[Francesco Fernando d'Avalos]], pescarai márki vezetésével [[Marseille]]-t ostromolták sikertelenül.
=== [[Pávia]] ostroma ===
[[1524]]-ben [[I. Ferenc francia király]] mozgósította seregét, és betört [[Lombardia|Lombardiába]], és elfoglalta Milánót. A franciák ekkor ahelyett, hogy [[Charles de Lannoy]]t, a nápolyi alkirályt kezdték volna el üldözni, inkább [[Pávia]] ostromához fogtak. Sikerük biztosnak tűnt, még ha rosszul is választottak célpontot, mivel V. Károly megint pénzszűkében volt, és nem tudott hadsereget toborozni a franciák ellen.
A franciák egy vadaskertben állították fel a főhadiszállásukat, a Mirabello vadászkastélyban pedig a király lakott. A sereg balszárnyát Károly, Alençon grófja vezette, a centrumot pedig [[Jacques La Palice]] vezette, a jobbszárnyra a svájciak kerültek.
| |||