|
A nyomtatás többféle technikai eljárással történhet:
* Metszetek
** A [[magasnyomtatás]] esetén a nyomóforma felületén – mechanikus, esetleg kémiai eszközökkel – eltávolítják, bemélyítik azokat a részeket, amelyeknek nem szabad nyomot hagyniuk. A megmaradó felületekre viszik fel a nyomdafestéket, ezekről kerül a festék a papírra. Ilyen eljárás például a [[fametszet]], a [[linómetszet]],a [[papírmetszet]],a [[gipszmetszet]], és a [[kőmetszet]].
** A [[mélynyomtatás]] ennek fordítottja, itt a rajz vonalait vagy pontjait – szintén mechanikus vagy kémiai eljárással – a nyomóforma sík felülete alá mélyítik. A nyomdafesték ezekbe a mélyedésekbe kerül, a fennmaradó felületről letörlik. Nyomtatáskor a papír belepréselődik e mélyedésekbe, így kerül rá a nyomdafesték. A [[rézmetszet]], a [[hidegtű]], a [[mezzotinto]] pusztán mechanikai eljárással, a [[rézkarc]], [[kőkarc]], az [[aquatinta]], a [[reservage]] és a [[vernis mou]] savval való maratással készül.
** A [[síknyomtatás]] viszonylag újabb keletű technika, itt a nyomóformán a nyomtató és a nem nyomtató részek egy síkban vannak. Lényege, hogy a porózus felületen a nyomtató részeket zsíros eszközzel jelölik meg, utána a felületet megnedvesítik. A zsír taszítja a vizet, a szintén zsíros nyomdafestéket tehát csak a rajz veszi fel. Ilyen eljárás a [[litográfia]] (kőnyomás).
**A [[szitanyomás|szitanyomtatás]] a legújabb nyomtatási eljárás, nem sorolható az előző kategóriák egyikébe sem. A nyomóforma itt egy keretre kifeszített textília, szitaszövet, amelyen a festéket – a nem fedett helyeken – dörzsölő szerszám segítségével átpréselik. A [[textilipar]] [[filmnyomás]] néven ismeri ezt a technikát.
=== Eredeti és reprodukciós grafika ===
|
