„IV. Kónsztantinosz bizánci császár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
Mivel a keleti helyzet tartósan látszott rendeződni, Kónsztantinosz belátta, hogy felesleges erőltetnie a [[monothelétizmus]] [[dogma|dogmáját]], hiszen a megbékíteni kívánt [[monofizitizmus|monofiziták]] az [[Arab Birodalom]] alattvalói lettek, viszont a hittételi engedmények a Kónsztantinoszápoly ellenőrzése alatt maradó [[ortodox kereszténység|ortodoxokat]] is elidegenítették Bizánctól.
 
[[Róma]] egyetértésével így IV. Kónsztantinosz összehívta a kereszténység VI. egyetemes [[szinódus]]át, a [[III. Konstantinápolyikonstantinápolyi zsinat]]ot ([[680]]. [[november 7.]] – [[681]]. [[szeptember 16.]]). A császár tevékenyen részt vett a testület munkájában, a tizennyolcból tizenkettőn elnökölt is. A zsinat végül kiközösítette [[I. Honorius pápa|Honorius]] [[Pápa (egyházfő)|pápát]], Szergiosz és Pürrhosz Kónsztantinoszápolyi, valamint Kürosz [[alexandria]]i [[pátriárka|pátriárkákat]], és dogmává nyilvánították [[Jézus Krisztus]] kettő, emberi és isteni akaratát ''(theléma)'' és aktív működését ''(energeia).'' A zsinat végeztével az uralkodót a hit védelmezőjeként és magyarázójaként ünnepelték.
 
== Családi bonyodalmak ==