„Ingadozó kiejtésű és a kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kösz a kedves felkérést, de ilyen rövid ismeretség után azért mégse... |
pár további példa és forrás |
||
1. sor:
{{helyesírás}}
Ez a cikk a (köznyelvi) kiejtéstől eltérő írásmódú, ill. ingadozó kiejtésű magyar köznevekkel foglalkozik.
24 ⟶ 23 sor:
*azoknak pedig, akik a köznyelvitől eltérő nyelvváltozatot beszélnek, a 2. csoport tanulmányozásával érdemes kezdeniük, utána pedig az 1. csoportra lehet érdemes áttérni.
===Magánhangzók időtartama<ref>[http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/szoclingv_alap/bartha_szocl.pdf Bartha Csilla: A szociolingvisztika alapjai (PDF)], 4. o.</ref>===
Amint az alábbi listákból is látható, a zárt magánhangzók ''(i/í, u/ú, ü/ű)'' hosszúságánál fordul elő a legtöbb eltérés a kiejtés és az írás között.
====Hosszan írt, röviden ejtett hangok====
31 ⟶ 30 sor:
|-
!align=center|<big>Í</big>
|''t'''í'''zes, '''í'''gér(et), '''í'''tél, k'''í'''mél, k'''í'''sér, k'''í'''sért, k'''í'''ván(ság), k'''í'''váncsi(ság), sz'''í'''nház, sz'''í'''nész, v'''í'''zi (-ló ''stb.''), (meg)szel'''í'''d(ül), '''í'''zület, '''í'''zlelés, '''í'''zlés(es), megb'''í'''zatás, h'''í'''gít, h'''í'''mzett, sz'''í'''nes'' és ''(ki)sz'''í'''nez, h'''í'''radó, h'''í'''di, sz'''í'''ves(en/ség) és sz'''í'''vélyes, ny'''í'''rat, okar'''í'''na, s'''í'''el, m'''í'''nusz, preszt'''í'''zs'' (vö. {{akh|21}}, {{akh|27|a}})
*-ÍT képzővel: ''bőv'''í'''tés, szak'''í'''tás, tan'''í'''t(ás/ó), gyógy'''í'''t(ás), új'''í'''tó, nagy'''í'''tó, kicsiny'''í'''tő, h'''í'''g'''í'''tó'' (!), ''ízel'''í'''tő, takar'''í'''tó, rövid'''í'''tés'' stb. (vö. {{akh|34}})
| ''zs'''í'''ros, '''í'''rnok, '''í'''rogat, b'''í'''bic, cs'''í'''pő, diszcipl'''í'''na, t'''í'''már, h'''í'''nár, pap'''í'''r, h'''í'''zeleg''
|-
!align=center|<big>Ú</big>
|''h'''ú'''szas, '''ú'''jság, labdar'''ú'''gó, '''ú'''ti'' [-kalauz, -költség stb.], ''h'''ú'''zogat, tan'''ú'''(sít/skodik), z'''ú'''zmara, gy'''ú'''jtós ''és'' gy'''ú'''jtogat, ny'''ú'''jtózik, ny'''ú'''lkál, h'''ú'''zgál, egyp'''ú'''p'''ú''', f'''ú'''j(tat/dogál), '''ú'''szkál ''és'' '''ú'''sztat, sz'''ú'''nyog, imm'''ú'''nis, s'''ú'''rlódás'' (vö. {{akh|21}}, {{akh|27|a}})
*szó végén: ''tan'''ú''', koszor'''ú''', [ló]arc'''ú''', od'''ú''', asz'''ú''', káty'''ú''', búcs'''ú''', gn'''ú''''' (vö. {{akh|23}}, {{akh|24}})
|''cs'''ú'''szkál, st'''ú'''dió, kand'''ú'''r, pand'''ú'''r, b'''ú'''za, cs'''ú'''nya, g'''ú'''nár, g'''ú'''nya, hi'''ú'''z, t'''ú'''zok, fak'''ú'''sz''
| |||