„Ohridi-tó” változatai közötti eltérés

| szigetek =

| települések = [[Ohrid]], [[Sztruga]], [[Pogradec]]

}}

 

 

== Állatvilága ==

Az Ohridi-tó – a [[Bajkál-tó|Bajkál-]] és a [[Tanganyika-tó]]hoz hasonlóan – rendkívül sajátos ökoszisztémával rendelkezik, az itt élő fajok mintegy fele (a puhatestűek 80%-a) endemikus, azaz csak az Ohridi-tóban honos. Eddig több mint kétszáz endemikus fajt írtak le a [[fitoplankton]]októl az [[alga|algákon]], a [[laposférgek]]en és a [[puhatestűek]]en keresztül a [[gerincesek]]ig. Ez utóbbiak között számon tartanak nyolc [[pontyfélék|ponty-]] és két [[lazacfélék|lazacfélét]] (ohridi lazac – ''Salmo letnica'', belvika – ''Acantholingua ohridana'' stb.). Bár a legutóbbi időkig csak formai és ökológiai jegyek alapján írták le ezeket a gerinceseket, nemrégiben [[molekuláris genetika]]i vizsgálatok igazolták rendszertani helyüket.

 

== Környezetvédelem ==

A tó törékeny ökoszisztémáját erősen veszélyezteti a turizmus és a part menti települések lakosságának (88 ezer fő a macedón, 43 ezer az albán oldalon) megnövekedése az elmúlt fél évszázadban. Az 1980-as évek óta évente mintegy 200 ezren keresik fel a tó macedóniai oldalát, s az ellátásukra kiépülő szolgáltató- és vendéglátó-ipari épületek a tó elszennyezése mellett folyamatosan pusztítják a madár- és halpopuláció életteréül szolgáló nádasokat. A környezetszennyezés és a hosszú vízkicserélődési ciklus következményeképpen az utóbbi években [[eutrofizáció]] figyelhető meg a tóban. Ezek mellett további problémákat okoz a tó túlhalászása, albán és macedón részről egyaránt, amelyet időről időre rendeleti úton ugyan szigorítanak, de mások mellett a két endemikus lazacfaj is eltűnőben van.

 

== Felhasznált-forrás ==

* [http://whc.unesco.org/en/list/99 Az Ohrid-régió az UNESCO honlapján]