„Arisztotelész természetfilozófiája” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A lapra 20040723161441-kor tett Gubbubu {{lektor}}-t. Dátumozás: {{lektor-dátum|2004 júliusából}} |
a →Kozmológia: Eratoszthenész (földrajztudós)| |
||
25. sor:
* A világegyetem alakja gömb, mozgása pedig balról jobbra történik.
* A forgó szférákba helyezett égitestek éterből állnak.
* A Föld, mely gömb alakú, a világegyetem közepén mozdulatlanul nyugszik, kerülete pedig körülbelül 400
A harmadik könyvben Arisztotelésznek az elemekről szóló híres tana fordul elő. Elem szerinte az, ami másnemű részekre már nem bontható. A négy közönséges elem képezi az innenső, a szublunáris világot az éter a túlsó világot (ta ecei és ta endade). A kettő közötti határt matematikai
| |||