„Bruggei matutinum” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Brugse metten.jpg|jobbra|bélyegkép|A Brugge-iBruggei mészárlás ábrázolása a courtrai-i ládán]]

A '''Brugge-iBruggei mészárlásmatutinum''' vagy '''Brugge-iBruggei matutinummészárlás''' ([[angolfrancia nyelv|angolfranciául]]ul ''BrugesMatines Matinsde Bruges'', [[holland nyelv|holland]]ul ''Brugse Metten'') néven ismert esemény 1302. május 18-ára virradó éjszaka történt, amikor [[Brugge]] város polgársága és a városi milícia lemészárolta a várost megszálló francia sereget, illetve támogatóikat. Az esemény elnevezése a [[szicíliai vecsernye]] mintájára alakult ki, a mészárlás az [[1572]]-es [[Szent Bertalan éjszakája|Szt. Bertalan-éji mészárláshoz]] hasonlít.

A 13. század vége felé [[Guy de Dampierre]] flamand herceg, aki névleg a francia király hűbérese volt, megpróbált hűbérurával szembeszállni és [[Flandria]] önállóságát visszaállítani. Mikor [[1297]]-ben Guy semmissé nyilvánította hűbéri esküjét, IV. Fülöp francia király sereget küldött Flandria elfoglalására és [[1300]]-ban [[Jacques de Châtillon de Saint-Pol]]-t nevezte ki Flandria helytartójának.

A francia megszállást támogatta a [[Leliaarts]] párt, a tehetős polgárok és magasabb rangú városi tisztségviselők szövetsége, de ellenezték a [[LiebartsLiebaarts]]-ok, a textiliparban foglalkoztatott iparosok, művészek és szegényebb polgárok rétege.<ref>[http://www.liebaart.org/liebaa_e.htm De Liebaart - On Liebaarts and Leliaarts<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Brugge városában a Leliaarts városi tanács letartóztatta [[Pieter de Coninck]] szövőmestert, a Liebarts-ok helyi vezetőjét. A Liebarts-okLiebaartsok ekkor fellázadtak és kiszabadították Pieter-tPietert börtönéből, valamint elűzték a városból a Leliaarts-ok vezetőit, saját uralmuk alá vonva a városi tanácsot. Flandria kormányzója, Jacques de Châtillon természetesen nem engedhette, hogy a francia érdekek sérüljenek és serege élén a lázadó Brugge elfoglalására indult.

A város Liebaarts vezetői a sereg közeledtének hírére ekkor feladták a várost, mert még nem voltak felkészülve a fegyveres ellenállásra. Jacques de Châtillon száműzte Pieter de Coninck-otConinckot és a lázadók főbb vezetőit, illetve eltörölte a városnak az angol gyapjú importjára vonatkozó királyi előjogait, illetve vámmentességét, amely még nagyobb felháborodást váltott ki a textiliparból élőkből.

== A franciák bevonultak Brugge-beBruggebe ==

Jacques de Châtillon [[1302]] májusában [[Kortrijk]] városa környékén gyűlekeztettegyülekeztette seregét, hogy a későbbiekben a lázadó flamand városok ellen vonuljon. A genti városi tanács ekkor küldöttséget menesztett a kormányzó táborába és a franciák kezére adta a várost. Pieter de Coninck vezetésével Brugge a fegyveres ellenállás mellett döntött.

Bár BruggesBrugge ekkor ismét a franciák szövetségesének számító Leliaarts-ok uralma alatt állt és megnyitotta kapuit Jacques de Châtillon előtt, de a franciák megszállóként, teljes hadfelszerelésben vonultak be a városba. A szegényebb polgárok körében számtalan pletyka terjedt, miszerint a franciák rengeteg kötelet hoztak, hogy kivégezzék a lázadókat, és az egész város a megtorlásra várt.

Május 17-e éjszakáján Jacques de Châtillon vacsorát adott a városi tanácsnak és főtisztjeinek, a lakoma egészen a hajnali órákig tartott.<ref>[http://infomotions.com/etexts/gutenberg/dirs/1/8/6/7/18670/18670.htm Bruges and West Flanders / Omond, George W. T. (George William Thomson) - THE BRUGES MATINS]</ref> Időközben néhány polgár kiszökött a városból és Damme-baDammeba sietett, hogy Pieter-tPietert értesítsék a fejleményekről. A mészárlás május 18-án a hajnali órákban tört ki, mikor a lázadók De Coninck és Breidel vezetésével visszatértek. A sereg két oszlopra bontakozott szét, De Coninck a Porte Ste. Croix kapun keresztül a főtérre, míg a másik oszlop a Porte de Damme kapun keresztül a franciák szállása felé tartott. A támadók "Flandria oroszlánja!" ''(Leeuw van Vlaanderen!)'' kiáltásokkal támadtak a franciákra és helyi szövetségeseikre.

A mészárlás után a felkelés tovább terjedt Flandriában. Guillaume de Jülich (Guy flamand gróf unokája) Brugge-beBruggebe érkezett, hogy támogassa és vezesse a lázadókat. Jean de Namur, Guy másik fia, szintén segítséget küldött a városiaknak saját fia, Guy de Namur vezetésével. A formálódó flamand sereg magját a flamand városok, elsősorban a brugge-ibruggei milícia adta, kiegészítve egyszerű polgárokkal, környékbeli földművesekkel, textilipari munkásokkal és művészekkel, illetve a flamand grófhoz még hű nemesi lovagokkal.

Bár későbbiekben a francia királynak sikerült a felkelést leverni és Flandriát a francia koronához csatolni, de a felkelés vezetőit, [[Jan Breydel]]-t és [[Pieter de Coninck]]-ot később mint népi hősöket ünnepelték. Szobruk [[1887]] óta Brugge főterén áll.