„Színtest” változatai közötti eltérés

A '''színtestek''' igen változatos méretű sejtalkotók. Szinte csak [[növények]]ben találhatóak, de vannak ellenpéldák is. Feladatuk a [[fotoszintézis]] vagy a raktározás. A színtestek egymásba át is alakulhatnak. Kezdetben egy színtelen, csak két membránnal határolt proplasztisznak[[proplasztisz]]nak nevezett színtestnek indulnak, majd elhelyezkedésüktől és [[DNS]]-tartalmuktól függően kialakul későbbi formájuk. Alacsonyabb rendű élőlényekben nem mindig található színtest, csak színanyag.

Két [[sejtmembrán|membrán]] határolja, a külső membrán a [[mitokondrium]]ok membránjához hasonlóan redőzetlenek. Ezen belül helyezkedik el a belső membrán, amiből lapos és párhuzamos zsákok fűződnek le az alapállományba. Ezek a zsákocskák néhány helyen pénztekercsszerűen egymásra rendeződnek és gránumokat[[gránum]]okat alkotnak. Ezekben található a zöld színanyag. A gránumokat egymagukban álló zsákocskák hálószerűen kötik össze. A zsákocskákban folyik a fotoszintézis, a szén-dioxid megkötését pedig a háló végzi.

== Raktározó színtestek vagy leukoplasztiszok[[leukoplasztisz]]ok ==

Gömbölyű, orsó alakú vagy pálcikaszerű színtestek. Külső és belső membránjuk megvan, de belső differencializáltságuk nagyban hiányzik. Legtöbbször fénytől elzárt szervekben találhatóak meg, ennek megfelelően hiányzik belőlük a fotoszintetizálás képessége, így feladatuk a raktározás maradt. Attól függően, hogy mi a raktározott anyag, többféle raktározó színtestet különbözetünk meg, így létezik [[amiloplasztisz]] ([[keményítő]]), [[proteoplasztisz]] ([[fehérje|fehérjék]]) és [[elaioplasztisz]] ([[növényi olaj|olajok]]).