„Aragóniai Izabella portugál királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
helyesírás
Peadar (vitalap | szerkesztései)
kép
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név =<big>Aragóniai Izabella</big>
| kép =IsabelElisabet, jovenreina de Portugal.jpg
| képaláírás =Aragóniai Izabella portugál királyné, portré, XV. század, ismeretlen szerző
| ragadványnév =
61. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Aragóniai Izabella''' ([[Dueñas]], [[Kasztília]], [[1470]]. [[október 2]]. – [[Zaragoza]], [[Aragónia]], [[1498]]. [[augusztus 23]].), neve a [[spanyol nyelv|spanyolban]] valójában az '''[[Erzsébet]]''' megfelelője, teljes neve [[portugál nyelv|portugálul]]: '''D. Isabel de Aragão e Castela''', [[spanyol nyelv|spanyolul]]: '''Isabel de Aragón y Castilla''', [[katalán nyelv|katalánul]]: '''Isabel d'Aragó i de Castella''', kasztíliai és aragón királyi hercegnő (infánsnő), kasztíliai trónörökös, Asztúria hercegnője. A [[Trastámara-ház]] ([[Burgundiai-ház|Burgund-Ivreai-ház]]) tagja. Testvérei voltak: öccse, [[Aragóniai János asztúriai herceg]], húgai: [[I. Johanna kasztíliai királynő]], [[Aragóniai Mária portugál királyné]] és [[Aragóniai Katalin angol királyné]].
 
==Élete==
[[Fájl:Isabel joven.jpg|thumb|left|150px|Aragóniai Izabella portugál királyné, portré, XV. század, ismeretlen szerző]]
[[I. Izabella kasztíliai királynő]]nek és [[II. Ferdinánd aragóniai király]]nak az elsőszülött gyermeke. Anyja trónra lépésétől ([[1474]]) kasztíliai trónörökösnő, és így Asztúria hercegnője volt, de öccse, [[Aragóniai János asztúriai herceg|János]] születése ([[1478]]) után csak a második helyre szorult az öröklésben. [[1490]]. [[november 22]]-én [[Lisszabon]]ban feleségül ment [[Avisi Alfonz portugál királyi herceg|Alfonz]] ([[1475]]–[[1491]]) portugál királyi herceghez, [[II. János portugál király]] fiához, aki viszont már a következő évben, [[1491]]. [[július 13]]-án meghalt, és mivel Izabella ez idő alatt nem esett teherbe, így II. Jánosnak nem maradt közvetlen leszármazottja, aki követhette volna a portugál trónon. [[1497]]. [[szeptember 30]]-án Izabellát feleségül adták II. János portugál király unokatestvéréhez, [[I. Mánuel portugál király|I. Mánuelhez]], az új [[Portugália uralkodóinak listája|portugál királyhoz]], aki II. János özvegyének, [[Avisi Eleonóra portugál királyné|Portugáliai Eleonórának]] volt az öccse. Ekkor betegedett meg Izabella öccse, János herceg, és röviddel utána, [[1497]]. [[október 4]]-én meg is halt. Mivel János herceg özvegye, [[Habsburg Margit (Németalföld kormányzója, 1507–1530)|Habsburg Margit]] főhercegnő áldott állapotban volt, így a születendő gyermeket tekintették a jövendő trónörökösnek, de mivel Margit halott gyermeket szült [[1497]] decemberében, így újra Izabella lett a kasztíliai trónörökös. A Kasztíliai Gyűlés [[1498]]. [[április 29]]-én hivatalosan is felruházta a trónörökösi címmel, és megadta neki az ''Asztúria hercegnője'' titulust. Az Aragón Gyűlés azonban megtagadta tőle, hogy Aragónia trónörökösévé is nyilvánítsa [[1498]]-ban a száli frank törvények miatt, amely tiltotta a nők trónöröklési jogát Aragóniában. Izabella portugál királyné azonban ebben az időben már gyermeket várt, ezért az Aragón Gyűlés kifejezte abbéli reményét, hogyha a királyné fiút szül, és azt Aragóniában hozza világra, akkor azt a fiút elismerik trónörökösnek. Anyját, I. Izabella királynőt felháborították az aragónok kijelentései, és katonai akciókkal fenyegetőzött férje országa ellen, hogy ekkora megaláztatásban részesíti a lányát, de végül megenyhült, és Izabella Aragónia fővárosában, [[Zaragoza|Zaragozában]] maradt, hogy ott hozza világra első gyermekét. [[1498]]. [[augusztus 23]]-án megszületett a várva-várt fiú, de az egészségileg korábban is gyenge Izabella belehalt a szülésbe. I. Mánuel portugál király, aki szintén Aragóniában tartózkodott, ahol az egész királyi család töltötte a gyerekvárás pillanatait, felesége halála után visszatért országába, Portugáliába, nagyszülei gondjaira bízva újszülött gyermekét, aki viszont alig két évet élt.<ref>L. Liss (1992).</ref>