„Kövesláz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
Az üveggyártás 1854-ben indult újra. 1857-től tulajdonosa, Rényi József német anyanyelvű munkásokat telepített le. A gyár 1858 és 61 között tükröt, kristályt, csehüveget, színes üveget és ablaküveget is gyártott. Az 1860-as években, a korábbi lőpormalmok helyén [[furnér]]gyár is működött. Az üveggyárnak 1867-ben tizenkét üvegfúvó, harminc hamuégető, rajtuk kívül fahordók, fuvarosok, favágók és faúsztatók dolgoztak. Rényi Józsefné 1868-ban magyar tannyelvű iskolát létesített az üveggyári munkások gyermekeinek.<ref>Sáfrány Péter jelentése. ''Néptanítók Lapja'' 1868/8 (III. 26.), 121. o.</ref> 1874 után cementgyárat alapítottak. Az üveggyárnak 1893–94 telén ötven munkása volt.
A települést 1902-ben [[Técső]]höz csatolták. 1920-ban, az új határok meghúzásával [[Técső]] [[Csehszlovákia]] része lett, míg a Tisza bal parti külterületei, Ferencvölgye és Kövesláz Romániához kerültek. Utóbbiak 1956-ig [[Kistécső (Románia)|Kistécsőhöz]] tartoztak, és csak azóta képeznek önálló falut. Az üveggyár az 1990-es években tönkrement és megszűnt. [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus]], a [[Rózsafüzér]] Királynőjének szentelt kápolnáját egy magánházból alakították át.
1838-ban 134 római katolikus és 81 görög katolikus vallású lakosa volt.<ref>[http://bibliothecalaurenziana.ro/konyvtar/images/konyvek/schematismus1838.pdf ''Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838'']</ref>
| |||