„Planetológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: da:Planetologi; kozmetikai változtatások |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
== A Hold, a Mars és a Vénusz felszínének a kutatása ==
A planetológia legismertebb kutatási területei a Földhöz legközelebb található [[Hold]] és a két szomszéd bolygó: a [[Vénusz]] és a [[Mars (bolygó)|Mars]]. A Hold volt az első olyan égitest, amelyre a földtudomány – elsősorban két fontos felszínelemző tudományág: a [[morfológia]] és a [[sztratigráfia]] – a Földön kifejlesztett módszereit alkalmazták.
=== Morfológia ===
43. sor:
Először a [[meteorit]]ok voltak bizonyítottan külső eredetű anyagok. Mintegy 200 éve folyamatosan gyűjtik vizsgálatukkal az adatokat a szülő égitestek viszonyairól, mert a meteoritok szilárd égitestek letörött darabjai. Segítségükkel elsősorban a kisbolygók fejlődéstörténetét tanulmányozhatjuk.
Külön vizsgálati területet képeznek azok az ősi [[meteorit]]ok, melyek milliméteres nagyságú "magocskákat", kondrumokat tartalmaznak. Ezek a [[kondritok]], melyek kisbolygókról származnak. Ezáltal ma már nem csak a Hold és a [[Mars (bolygó)|Mars]] kőzeteiről van képünk, hanem a kondritos kisbolygók fejlődéstörténetét is rekonstruálhatjuk nagy vonalakban. E fejlődési folyamat hozta létre a meteoritok főbb típusait, például a [[vasmeteorit]]okat.
=== Holdkőzetek ===
63. sor:
=== Forgási erőtér és hatása a légkörre ===
Fontos átmeneti anyagtartomány az égitestek külső zónájában a [[légkör]]. Nincs minden bolygónak légköre, mert annak megtartása függ az égitest tömegétől. A négy óriásbolygónak, valamint a [[Föld]]nek, a [[Vénusz]]nak és a [[Mars (bolygó)|Mars]]nak van légköre, és a Szaturnusz [[Titán (hold)|Titán]] nevű holdjának.
Az égitest forgási sebessége hat az égitest alakjára is. Még látványosabb a hatása azonban a légkörre. A forgási erőtér hatása az, hogy a felhőrendszer sávos szerkezetű lesz. Ilyennek észleljük már [[amatőrcsillagászat]]i távcsőben is a Jupitert és a Szaturnuszt. A földi légkörben ezeket az öveket [[Hadley-cella|Hadley-celláknak]] nevezik.
| |||