„Kötőjel (magyar helyesírás)” változatai közötti eltérés

Az alárendelő összetételeket általában egybeírjuk, ha nem jelölik a kapcsolat viszonyát, ha jelentésváltozás történt, vagy olykor a hagyomány miatt (l. {{akh|95. pont}}). Kötőjelet használunk azonban az alábbi esetekben:

# '''Ha túl hosszú: 2-nél több tagú és 6-nál több szótagú''' ({{akh|138.}}, {{akh|139|a|szöveg=139. a)}}). ''Megj.: a ragok és jelek nem számítanak szóelemnek; a képzők, az egynél több szótagos igekötők és az önálló idegen előtagok viszont igen.''

# '''Ha egyik tagja egy (máskülönben különírt) szókapcsolat''' ({{akh|139. |b)}}). ''Megj.: a különírt tagok ilyenkor egybevonódnak''

# '''Ha az utótaghoz két, egymásnak mellérendelt előtag kapcsolódik''' ({{akh|139. |c)}}). ''Megj.: a kettős előtag ilyenkor különválik a közös utótagtól''

# '''Ha egy többszörös összetétel közös elő- vagy utótagja egy másik szónál van kitéve''' ({{akh|141.}}, {{akh|262|c|szöveg=262. c)}})

# '''Ha tulajdonnév áll benne (nem minőségjelzőként), azaz ha az összetétel utótagja közvetlenül hozzá kapcsolódik''' ({{akh|140. |b)}}, {{akh|168|szöveg=168.}}, {{akh|169|szöveg=169.}}, {{akh|195|a|szöveg=195. a)}})

#* DE: ''Mátyás király, Kovács család, Windows rendszer, Raiffeisen bank''; valamint ''Kászim pasa bástya'' (a magyarázó szerepű jelzői utótag miatt, l. {{akh|140 |a)}}, {{akh|167|szöveg=167.}}, illetve {{akh|170|szöveg=170.}})

# '''Ha a tagok határán három azonos betű kerülne egymás mellé''' ({{akh|62.}}, {{akh|94|szöveg=94.}}, {{akh|163|c|szöveg=163. c)}}, {{akh|217|c|szöveg=217. c)}}, {{akh|265|a|szöveg=265. a)}}). ''Megj.: a kettősbetűk és a ''dzs'' is egy betűnek számít, tehát ''sz+sz''-re nem vonatkozik a szabály, ''ssz+sz''-re igen.''

# '''Ha valamely tagjuk [[rövidítés]]''' ({{akh|281.}})

# '''Ha valamely tagjuk [[betűszó]] vagy tulajdonnévi [[szóösszevonás]]''' ({{akh|287.}})

#* DE: ''MTI hírszolgálat, AIDS betegség''; ''Ofotért vállalat, Alitalia légitársaság'' (nem alárendelő összetétel, hanem csupán értelmezésként van hozzáfűzve egy köznév, vö. {{akh|140. |a)}})

# '''Ritka, alkalmi, egyedi összetételek esetén''' ({{akh|262. |b)}})

# '''Szóismétléseknél, ha tagjai azonosak''' ({{akh|97.}})

# '''Szóismétléseknél, ha tagjai különböző ragúak, de egyik tagjuk nem él önállóan''' ({{akh|98.}})

# '''A mellérendelő szókapcsolatoknál''' ({{akh|100. |b)}}) '''és az [[ikerszó]]knál''' ({{akh|102|a|szöveg=102. a)}}), '''ha tagjaik együttesen ragozódnak'''

# '''Némely további mellérendelő szókapcsolatnál''' ({{akh|101. |a)}}) '''és ikerszónál''' ({{akh|103|a|szöveg=103. a)}}) '''is, amelyeknek csak az utótagja ragozódik'''

# '''Azokat a mellérendelő szókapcsolatokat és ikerszókat, amelyek – azonos vagy eltérő jelentésben – csak a végükön vagy mindkét tagjukon is ragozódhatnak, csak az utóbbi esetben írjuk kötőjellel''' ({{akh|101. |b)}}, {{akh|103|b|szöveg=103. b)}})

# '''Több különírt tagból álló személynevek''' ({{akh|164.}}, {{akh|217|b|szöveg=217. b)}}) '''és földrajzi nevek után''' ({{akh|265|b|szöveg=265. b)}})

# '''''-féle, -szerű, -beli'' utótagok előtt bármely személynév''' ({{akh|141.}}, {{akh|171|szöveg=171.}}) '''vagy egyéb tulajdonnév esetén''' ({{akh|265|c|szöveg=265. c)}}), '''címek esetén''' ({{akh|200|szöveg=200.}}), '''valamint egyéb szavak esetén is, ha kettősbetűre végződnek''' ({{akh|62|szöveg=62.}}, {{akh|94|szöveg=94.}})

# '''Ha egy idegen szó néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződik''' ({{akh|217. |a)}}, {{akh|265|d|szöveg=265. d)}}). – Megjegyzés: Ehhez tudni kell, hogy az illető nyelv írásában mely betűk felelnek meg az egyes kiejtett hangoknak, és hogy hagyományosan mit tekintünk betűkapcsolatnak. A magyarban az alábbi betűkapcsolatokat többjegyű idegen betűknek tekintjük, így a toldalékokat közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: ''ae, ee, ii, oo, ou, sch, sh, th'' (l. [[OH.]] 275–276.). (Az ''ae'' nem mindig tartozik ide, pl. az angol ''reggae'' szónál már kötőjelet használunk.) A ''ch'' közkeletű magyar szavakban is előfordul, így hagyományosan a fentiek közé sorolható.

# '''Ha magyar vezetéknév vagy idegen tulajdonnév kettősbetűre végződik''' ({{akh|94.}}, {{akh|163|c|szöveg=163. c)}}, {{akh|217|c|szöveg=217. c)}}, {{akh|262|a|szöveg=262. a)}}, {{akh|265|a|szöveg=265. a)}})

# '''Rövidítések''' ({{akh|280.}}) '''és betűszók''' ({{akh|286|a|szöveg=286. a)}}) '''esetén'''

# '''Számjegyek''' (például sorszámnevek: {{akh|290.}}, dátum éve és napja: {{akh|296|szöveg=296.}}), '''írásjelek''' ({{akh|275|szöveg=275.}}) '''esetén''' ({{akh|265|e|szöveg=265. e)}})

#* DE: ''Németalföld, Elefántcsontpart; Békásmegyer, Fokváros, Alsóbélatelep'' (l. {{akh|174|szöveg=174–175.}})

#* DE: ''Szörényi bánság, Baranya megye; Váci utca, Erzsébet híd; Gyöngyös város, Mátra hegység'' (l. {{akh|180|szöveg=180–184.}})

#* DE: ''Budapest–Bécs, Győr–Sopron–Ebenfurt, Duna–Majna–Rajna-csatorna, Cseh–Morva-dombság'' (l. {{akh|179.}})

# '''[[Igekötő]]knél: ha ismételve szerepelnek''' ({{akh|131. |d)}}), '''vagy ha két ellentétes kerül egymás mellé''' ({{akh||131|d|szöveg=131. d)}}). ''Megj.: az igekötő az utóbbi esetben különválik az igétől''

# '''Hozzávetőleges mennyiség jelzésére''' ({{akh|262. |i)}})

#* DE: ''40–45 év közötti, 1848–49-ben, a 60–65. oldalon, Üllői út 40–42. alatt'' (nem hozzávetőleges mennyiség, hanem pontos -tól/-ig viszony, l. {{akh|263. |c)}})

# '''Számneveknél, kétezren fölül, három nagyságrendenként, ha az ezres után más szám is következik''' ({{akh|289. |a)}})

# '''Kettős családnév esetén''' ({{akh|158.}})

#* DE: ''a Hadrovics–Gáldiban'' [szótárban], ''Bolyai–Lobacsevszkij-geometria, Myers–Briggs-típuselmélet'' (ha több különböző személy nevét említjük együtt, közéjük nagykötőjelet teszünk, l. {{akh|263. |b)}})

# '''Történelmi uralkodóházak, dinasztiák nevében, a ''ház, család, dinasztia'' szavak előtt''' ({{akh|168.}})

#* DE: ''Kovács család, Kiss család, Tóth család'' ({{akh|167.}})

# '''Az ''-e'' kérdőszócskánál''' ({{akh|262. |h)}})

# '''Az [[elválasztás]] jelölésére''' ({{akh|223|szöveg=223–238.}})