„II. Abdul-Hamid oszmán szultán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
33. sor:
Mindinkább kezdett [[Németország]] fele húzni, akit már a Birodalom barátjaként kezelt. Német [[hadmérnök]]öket alkalmazott a hadsereg újjászervezésére, és lépésenként átvette a hatalmat, míg minden az ő kezében összpontosult. [[1881]] [[december]]ében kénytelen volt külföldről kölcsönt felvenni. Az [[egyiptom]]i problémák, ahol egy vezetőt letett; a [[görögök|görög]] határvillongások [[Montenegró]]ban többé kevésbé simán zajlottak le.
 
Közben a szultánnak sikerült minisztereit titkárokká csökkentenie és az egész adminisztrációt a kezeiben tartotta. Közben sikerült megszereznie [[Kréta|Krétát]] is. A szultánnak az utolsó pillanatig sikerült ellenállnia a nyugati hatalmak akaratának, és az agresszív [[kereszténység]]nek ellenálló [[iszlám]] bajnokának tekintette magát. A külföldiek jogait megkurtították, új vasútvonalakat építettek [[Mekka]] és [[Medina]] felefelé. Ez semmit sem segített a rossz kormányzáson, és a szultán a [[Yıldız palota|Yıldız palotába]] barikádozta el magát, állandó halálfélelemben élve.
 
Mikor kitört a török felkelés, a szultán azonnal visszaállította az [[1875]]-ös felfüggesztett alkotmányt, és [[1908]]. [[december 10.|december 10-én]] beszédet tartott a parlamentben elmondva, hogy „az első parlament ideiglenesen lett feloszlatva, míg a taníttatási szint eléggé magas nem lesz a Birodalom területén”.