„Carmen (versforma)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Új oldal, tartalma: „A '''carmen''' (latin ''ének, dal, vers, költemény, óda'') legkorábbi jelentése a latin irodalom kezdeteinél: ünnepélyes prózában írott szöveg (ima, varázsla…”
 
1. sor:
A '''carmen''' (latin ''ének, dal, vers, költemény, óda'') legkorábbi jelentése a ''latin irodalom'' kezdeteinél: ünnepélyes prózában írott szöveg (ima, varázslat, törvény). A későbbiekben mindenfajta énekelt dal megjelölésére alkalmazták. A fogalom fejlődése a görög ''[[ódé]]''éval azonos, és a ''carmen'' műfaja is azonosult a változás folyamán az ''ódé'' műfajával.<br A római lírában legismertebbek [[Catullus]] és [[Horatius]] carmenjei./>
A ''carmen''eket nagymértékű eszmei, tartalmi, hangnembeli, formai változatosság jellemzi, de megtartják a görög lírában kialakult dalformákat.
A római lírában legismertebbek [[Catullus]] és '''[[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]]''' carmenjei.
 
Horatius a görög (aiól) versformák mesteri alkalmazójamestere. A ''carmen''nek nevezett ódáiban (I—III. könyv) legtöbbször a sztoikus és az epikureista életelveket szembesíti. (Jelentősek a könnyedebb ''epodusai'' és ''szatírái'', valamint ''episztolái'' is, kivált a költészetről bölcselkedő, műfajt teremtő, II/3-asa számúPisó testvérekhez írt terjedelmes (476 soros) költői levél (''A Pisókhoz, AdEpistula ad Pisones''): az utókor ezt ''Ars poetica'' címen ismeri.)<br />
A modern irodalomban fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény; tartalmi köre sokkal szűkebb, mint a görög ódéé vagy a latin carmené. Ez utóbbiakat nagymértékű eszmei, tartalmi, hangnembeli, formai változatosság jellemzi, de megtartják a görög lírában kialakult dalformákat. Horatius legérettebb alkotásai, Kölcsey Himnusza is ebben a műfajban íródott.
Az a műfaj melyek közül kikerültek aA legismertebb költeményei azokmégis a carmenek''carmen''ek. Görög elődöktől, Alkaiosztól[[Alkaiosz]]tól, Szapphótól[[Szapphó]]tól, Anakreóntól[[Anakreón]]tól és Pindarosztól[[Pindarosz]]tól sokat tanult, de korántsem lemásolta őket. Magasabb szintre emelte és gyakorlatilag teljesen megújította ezt a műfajt.<br A carmen szó a görög ódé, azaz énekből származik. Témája, tartalma, hangneme sokféle/> lehetett
Horatius 103 ''carmen''jét négy könyv tartalmazza - az első három [[Maecenas]]nak ajánlva jelent meg egyszerre i. e. 23-ban, majd egy évtized múlva a 15 versből álló negyedik könyv.
 
:Példa egy rövid ''carmen''re: [[Aszklépiadészi_sor]] szócikkünk Horatius-idézete - eredetileg ''Leuconoéhoz'' címmel - [[Trencsényi Waldapfel Imre]] fordításában.
Horatius a görög (aiól) versformák mesteri alkalmazója. A ''carmen''nek nevezett ódáiban (I—III. könyv) legtöbbször a sztoikus és az epikureista életelveket szembesíti. Jelentősek a könnyedebb ''epodusai'' és ''szatírái'', valamint ''episztolái'' is, kivált a költészetről bölcselkedő, műfajt teremtő II/3-as számú terjedelmes költői levél (''A Pisókhoz, Ad Pisones''): az utókor ezt ''Ars poetica'' címen ismeri.
:Az ódában a női név jelentése: ragyogó elméjű - Horatius hozzá intézi életbölcsességeit.
:A ''carmen'' témája: úgy kell elfogadni a sorsot, ahogyan van. Kár lázadni ellene. Élj a ma öröméért!
:A költő eszközei a rövid mondatok, a felszólító mód használata.
:Értelmezése: az élet minden pillanatában tudatosítsuk az élet szépségeit, a lélek nyugalmát se tegyük tönkre lehetetlen vágyakkal.
 
A ''carmen'' a modern irodalomban fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény; tartalmi köre sokkal szűkebb, mint ókori elődeié, a görög ''ódé''é vagy a latin ''carmen''é.<br />
Az a műfaj melyek közül kikerültek a legismertebb költeményei azok a carmenek. Görög elődöktől, Alkaiosztól, Szapphótól, Anakreóntól és Pindarosztól sokat tanult, de korántsem lemásolta őket. Magasabb szintre emelte és gyakorlatilag teljesen megújította ezt a műfajt. A carmen szó a görög ódé, azaz énekből származik. Témája, tartalma, hangneme sokféle lehetett
[[Kölcsey Ferenc]] [[Magyarország himnusza|Himnusza]] is ebben a műfajban íródott.
 
http://www.google.hu/search?hl=hu&client=opera&rls=hu&channel=suggest&q=carmen+versforma&btnG=Keres%C3%A9s&aq=f&aqi=&aql=&oq=
 
=== Források ===
{{források}}
*[http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Carmen.htm Fazekas Mihály Gimnázium - Verstani lexikon - A carmen]
*[http://www.literatura.hu/lexikon/c.htm László Zoltán: Irodalmi-esztétikai lexikon]
*[http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=10&ved=0CFYQFjAJ&url=http%3A%2F%2Fenciklopedia.fazekas.hu%2Firodalom%2FAntik_romai.htm&ei=x_udTYj0N4nPsgaJpIytBA&usg=AFQjCNE7TZ0b4_53rbyttLR-3_LHJJbegw Fazekas Mihály Gimnázium - Az antik római kultúra]
*[http://hu.shvoong.com/books/1718427-római-költő-horatius/ Shvoong: A római költő Horatius]
*[http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/aneclass/uploads/1.5.Armaikltszet-QuintusHoratiusFlaccusHegedsLilla.doc Hegedüs Lilla - A római költészet: Quintus Horatius Flaccus]
 
[[Kategória:Ókori római költők, írók]]