„Művelődés (folyóirat)” változatai közötti eltérés

Miután V. András Jánost leváltották a lap éléről, helyét [[Kovács János]] irodalomkritikus vette át. 1976 márciusától 1977 júliusáig ismét szerkesztőbizottság jegyezte a lapot: [[Balogh József]] és [[Beke György]] írók, [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] folklórkutató, [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] történész, [[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]] zeneesztéta, továbbá főiskolai és középiskolai tanárok, közművelődési irányítók, szerkesztők. Feltüntette az impresszum a belső munkatársak névsorát is Balogh József, Barabás Sándor, Béres Katalin, Gyarmath Annamária, Horváth Arany, Lőrincz Kálmán, Znorovszky Attila személyében. Szűkített terjedelemben, de megmaradtak az addigi rovatok, fáradtabbnak tetsző közleményekkel, noha a Kovács János-vezetés a nemzetiségi jelleg fokozatos halványulásával szemben [[Bencsik János]] új fedőlapjával hangsúlyozta az erdélyi hagyományokhoz való kötődést (ez a címlap [[Apáczai Csere János]] ''Magyar Encyclopaediájá''ból vette kölcsön a tudás fájának rajzát).

 

 

Kovács János nyugalomba küldése után senki sem jegyezte már névvel a folyóiratot, s akaratlanul is hangsúlyozódott ezzel gazdátlansága, közelgő vége. A sorvadás ezúttal nem egyszerű hullámvölgynek bizonyult, mint az előzőek a Művelődés életében; 1985 decemberében a kiadvány bejelentette megszűnését azzal, hogy helyében a ''Cîntarea României'' – az eredeti román ikerlap utódja – közöl ezentúl magyarul és németül műsoranyagokat, míg "az összes kultúraktivistákhoz szóló módszertani és irányító cikkek román nyelven jelennek meg". Hajdu Demeter Dénes találó jellemzése szerint "a mintegy kétmilliós romániai magyar nemzetiség ezáltal elvesztette anyanyelvű közművelődésének 38 éven át – jól-rosszul, de magyar nyelven – működő, egyetlen tömegkultúrát szolgáló szócsövét".