„Művelődés (folyóirat)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
Miután V. András Jánost leváltották a lap éléről, helyét [[Kovács János]] irodalomkritikus vette át. 1976 márciusától 1977 júliusáig ismét szerkesztőbizottság jegyezte a lapot: [[Balogh József]] és [[Beke György]] írók, [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] folklórkutató, [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] történész, [[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]] zeneesztéta, továbbá főiskolai és középiskolai tanárok, közművelődési irányítók, szerkesztők. Feltüntette az impresszum a belső munkatársak névsorát is Balogh József, Barabás Sándor, Béres Katalin, Gyarmath Annamária, Horváth Arany, Lőrincz Kálmán, Znorovszky Attila személyében. Szűkített terjedelemben, de megmaradtak az addigi rovatok, fáradtabbnak tetsző közleményekkel, noha a Kovács János-vezetés a nemzetiségi jelleg fokozatos halványulásával szemben [[Bencsik János]] új fedőlapjával hangsúlyozta az erdélyi hagyományokhoz való kötődést (ez a címlap [[Apáczai Csere János]] ''Magyar Encyclopaediájá''ból vette kölcsön a tudás fájának rajzát).
 
A publikálási lehetőség szűkülését terjedelmi korlátozás is követte (1979), a Művelődés kétharmadára csökkent. Mintegy ennek ellensúlyozásaképpen a folyóirat nagyobb elméleti igényességeligényességgel közelítette meg a közművelődés kérdéseit. Ennek az időszaknak jelentős teljesítménye volt a fontosabb múzeumok helyzetének felmérése, a kutatások bemutatása. [[Cseke Péter (költő)|Cseke Péter]] egyszemélyes vállalkozásának igazi arányai és forrásértékei akkor mutatkoztak meg, mikor a folyóiratban közölt sorozatát ''Egy önkéntes múzeumpártoló feljegyzései'' címmel egybefogva közreadta ''Hazatérő szavak'' című kötetében (1985).
 
Kovács János nyugalomba küldése után senki sem jegyezte már névvel a folyóiratot, s akaratlanul is hangsúlyozódott ezzel gazdátlansága, közelgő vége. A sorvadás ezúttal nem egyszerű hullámvölgynek bizonyult, mint az előzőek a Művelődés életében; 1985 decemberében a kiadvány bejelentette megszűnését azzal, hogy helyében a ''Cîntarea României'' – az eredeti román ikerlap utódja – közöl ezentúl magyarul és németül műsoranyagokat, míg "az összes kultúraktivistákhoz szóló módszertani és irányító cikkek román nyelven jelennek meg". Hajdu Demeter Dénes találó jellemzése szerint "a mintegy kétmilliós romániai magyar nemzetiség ezáltal elvesztette anyanyelvű közművelődésének 38 éven át – jól-rosszul, de magyar nyelven – működő, egyetlen tömegkultúrát szolgáló szócsövét".