„Györgyi Dénes” változatai közötti eltérés

: ''"A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze."'' ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])

 

Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, a tiroli származású [[Györgyi Giergl Alajos|Giergl Alajos]] (1793-1868) a biedermeier korszak ezüstművese. Apai nagyapja [[Györgyi Giergl Alajos]] festőművész (1821-1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Édesapja [[Györgyi Kálmán (iparművész)|Györgyi Kálmán]] iparművész és művészeti író (1860-1930), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Nagybátyja, [[Györgyi Géza (építész)|Györgyi Géza]] (1851-1934) korának szintén neves építésze volt: [[Ybl Miklós]], majd [[Hauszmann Alajos]] munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a Budavári Palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében. A közeli rokonsághoz tartozott [[Giergl Kálmán]] (1863-1954) – Györgyi Kálmán unokaöccse – is, aki a család legismertebb tervező építésze volt: a pesti Klotild-paloták, a Zeneakadémia, Kolozsvár, Debrecen és Budapest jó néhány egyetemi épülete és még sok más eklektikus alkotás tervezője. A rokonsághoz tartozott [[Giergl Henrik]] (1827-1871) is; az ő Váci utcai üvegáru-kereskedésének kirakatában saját művészi tárgyai is díszelegtek.

 

Györgyi Dénes középiskolai tanulmányai elvégzése után a budapesti József Műegyetem építészkarára iratkozott be. Még egyetemi hallgató korában került kapcsolatba a nála néhány évvel idősebb [[Kós Károly (építész)|Kós Károllyal]], akinek szellemi köre egy évtizeden át meghatározta tevékenységét. Kóssal együtt tervezték a Városmajor utcai iskolát. Önálló munkája a Hangya Szövetkezet irodaháza, 1920-ból. Több iskolát, középületet, tervezett vidéki városokba, legjelentősebb a [[debrecen]]i Déri Múzeum copf stílusú épülete. Tervei alapján épült fel több világkiállítás magyar nemzeti pavilonja, [[1929]]-ban [[Barcelona|Barcelonában]], 1935-ben [[Brüsszel]]ben, 1937-ben [[Párizs]]ban. Számos épületet tervezett a Székesfővárosi Elektromos Művek számára. Az első, az 1926-ban tervezett art deco elemeket mutató Honvéd utcai bérház és üzemépület volt, míg az 1938-ban épült Attila úti épületegyüttes már modern stílusú volt. 1945-ben elveszíti egyetlen fiát. Utolsó munkája az akkori lakóhelye, [[Balatonalmádi]] számára [[1948]]-ban tervezett általános iskola. [[1950]]-ben még bekapcsolódott az állami tervezőirodák tevékenységébe is, betegsége azonban rövidesen megakadályozta a további munkát. Balatonalmádiban élte le utolsó éveit.