|
[[2001]]-ben lakosságából 3 fő német, 1 román, 1 szlovén és 1 ukrán nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarok.
A múlt
Az Árpád-korban létezett egy Ballószeg, illetve Ballóság nevű település. Ekkor már temploma is állt. Valószínűsíthető, hogy településünk neve innen származik. A török hódoltság idején a település kihalt, a túlélők az időközben jelentősebbé vált Kecskemétre menekültek. A XIX. század elején még Kecskemét tulajdonát képezte Ballószög puszta.
A futóhomok terjedésének megakadályozása végett 1810-ben a pusztát kiosztották erdősítés és gyümölcsfa ültetés céljából. Az 1900-as években szőlőt telepítettek, köztük Wéber Aladár, a Wéber-telep, s azon az első postaépület megalapítója. Mintagazdaságot hozott létre, melyben gyümölcstermesztésre fektette a súlyt, üvegházaiból korai terményeket, virágokat szállított piacra. Birtokára iparosokat telepített, szatócsbolt, vendéglő is üzemelt.
1911-ben Ballószög pusztát két részre osztották: Külső- és Belsőballószögre. Külsőballószög határai 1911. január 1. óta: Kadafalva, Izsáki út, Köncsög, Helvécia és Kerekegyháza.
Az 1945-ben kisajátított Wéber-birtokon megindult a falu alapjainak lerakása. Az így felépült házak adták a tanyaközpont magját – ma Petőfi utca -, amelyből 1954-ben kialakult az önálló község.
Jelen
Ballószög község a Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el, Kecskeméttől, a megyeszékhelytől 5 km-re délnyugatra. Az 52-es út tőle északra, az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakasza északkeletre húzódik.
A település 36,280 hektárnyi területen fekszik. Lakosságszáma 3270 fő, amely Kecskeméthez való közelsége miatt folyamatosan növekedik. Népességünk gyarapodása annak az oka, hogy a belterületi rész erőteljes terjeszkedésnek indult.
Községünket meglehetősen gyors gazdasági fejlődés jellemzi: 91 egyéni vállalkozás, 86 társas vállalkozás működik, 17 közülük egészen nagy jelentőséggel bír.
== Turizmus ==
| 