„Vírus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró jav, +hiv
a teljes név
18. sor:
[[Fájl:Virusfajtak.png|bélyegkép|350px|jobbra|Különböző vírusfajták: Egy [[bakteriofág]] (baloldalt, középen), vagyis baktériumokat megfertőző vírus, egy állati vírus (jobboldalt fent), és egy [[retrovírus]].]]
 
'''Vírus'''oknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nano[[méter]] közötti. Felfedezésük Dmitrij Ivanovszkij, orosz kutatóbiológus [[1892]]-ben végzett kísérleteihez köthető. Kísérleteiben megbetegedett dohánylevelek nedvét baktériumszűrőn átszűrte, majd ezzel a szűrlettel egészséges növényeket tudott megfertőzni. Így jött rá, hogy a baktériumoknál kisebb kórokozók is léteznek, miket még az akkori [[fénymikroszkóp]]pal sem lehet látni. Nevük a latin ''virus,'' azaz „méreg” szóból ered, mivel felfedezésük előtt egyes vírusos fertőzések baktérium-kórokozóit a kutatók nem találva, feltételezték, hogy e betegségeket nem sejtek, hanem csupán ''mérgező,'' élettelen, de valamiképp mégis bioaktív (fertőző) anyagok okozzák.
 
A vírusok láthatóvá tétele csak az 1931-ben felfedezett, de igazából csak a harmincas évek végétől kezdve elterjedő [[elektronmikroszkóp]] segítségével sikerült. Valójában a legnagyobbak közé tartozó [[himlővírus]]ok virionjai speciális fénymikroszkópokkal is láthatóvá tehetőek, de a legtöbb vírus vizsgálatára a fénymikroszkóp alkalmatlan.
26. sor:
Általánosan elfogadott nézet szerint a vírus fertőzőképes genetikai információ, amely a genetikai információt hordozó nukleinsavból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból áll. A különálló, élő sejtet éppen nem fertőző vírus neve '''virion'''.
 
Egy vírus megfelelő [[sejt]]be jutva, annak működését módosítva több százezer példányban is lemásolhatja magát, ezzel a gazdaszervezet megbetegedését, károsodását okozva. Az új vírusok felgyülemlenek a sejten belül, ami egy idő után felreped és elpusztul.
 
'''Sokszorozódásuk''': 1. rátapad a sejtre → 2. befecskendezi az örökítőanyagát → 3. átszervezi a gazdasejt működését → 4. a gazdasejt a saját fehérjéjét felhasználva a vírussal azonos új vírusokat termel → 5. a gazdasejt elpusztul és az új vírusok kiszabadulnak, készen a további fertőzésre.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vírus