„Kazimierz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
A 15.század utolsó évtizedében számos atrocitás érte Krakkó zsidó lakosságát; közülük sokan a közeli Kazimierzbe költöztek, ahol zsinagógát építettek. 1494-ben Krakkóban tűzvész pusztított, amelyért a város keresztény lakossága az izraelita vallásúakat tette felelőssé. Kisebb-nagyobb pogromok követték egymást, valamint megtiltották számukra a város falain belüli letelepedést. Egy évvel később [[János Albert]] király a keresztény támadások miatt Kazimierzbe telepítette a zsidó lakosságot.
 
A település ettől kezdve sok iparosnak, kereskedőnek, mesternek és művésznek adott otthont. A zsidók nagyjából Kazimierz területének egyötödét lakták, de a lakosok nagyjából felét tették ki. Az évszázadok során ez a településrész lett a lengyel zsidóság, szellemi és kulturális központja, ahol több híres hittudós tevékenykedett.
 
Kazimierz fejlődése a 17. században tört meg, amikor a királyi udvar [[Varsó]]ba költözött, így a mesterek, művészek elvesztették a jövedelmező megrendeléseket. A svédekkel vívott háborúk során a várost a szemben álló felek egyaránt kifosztották, a polgárokat megsarcolták. A lengyel állam összeomlása után a település osztrák uralom alá került,<ref>Lengyelország, 202. oldal ISBN 963-0945-681</ref> és Krakkó egyik érdektelen elővárosává vált.
23. sor:
A múltból számos műemléképület, elsősorban vallási intézmény - katolikus templom és zsinagóga - található benne. Több múzeum is üzemel a kerületben: a Piactéren álló Városháza épülete a néprajzi gyűjteménynek ad otthont, míg a régi villamosremízben műszaki kiállítás várja a látogatókat.
 
Kazimierz a második világháború alatt elvesztette zsidó lakosságát, helyükre katolikus lengyelek költöztek. A városrész egykori hangulatát az utóbbi két évtizedben kezdett felújításokkal próbálják "visszaidézni". Az utóbbi időben több épületet felújítottakrenováltak, sok étterem, különleges hangulatú kávézó és söröző, valamint könyvesbolt és galéria működik a negyedben. Ebben a kerületben található a Zsidó Kulturális Központ is.
 
Kazimierz kiemelkedő eseménye az 1988 óta évente, júniusban vagy júliusban megrendezendő Zsidó Kulturális Fesztivál, amely egy héten át, szombattól vasárnapig tart. Az esemény célja - a résztvevők szórakozásán túl - a zsidó kultúra, hagyomány terjesztése.
33. sor:
[[File:Kazimierz-map.jpg|thumb|jobbra|300px|Kazimierz térképe]]
 
1. A Piactér és Városháza. Az utóbbiban a néprajzi múzeum üzemel.Városháza<br>
2. Szent Katalin-templom (Kościoł św. Katarżyny)<br>
3. Krisztus teste-templom (Kościoł Bo4ego Ciała)<br>
4. Skałka-templom (Kościół św. Michała)<br>
5. Városi Műszaki Múzeum<br>
6. Régi-zsinagóga (StaraSynagoga BożnicaStara)<br>
7. Remu'hRemuh-zsinagóga (BożnicaSynagoga Remu'hRemuh)<br>
8. Magas-zsinagóga (Synagoga Wysoka)<br>
9. Izsák-zsinagóga (Synagoga Izaaka Jakubowicza)<br>
10. Kupa-Zsinagóga (Synagoga Kupa)<br>
11. Tempel-zsinagóga (Synagoga Tempel) <br>
12. Régi zsidó temető<br>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kazimierz