„Kallómalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
A [[nemez]]szerűen tömör posztóféleségnek a ruházatban, lakáskultúrában fonmtos szerepe volt, ezért a kallómalmok országosan – különössen a Felföldön és Erdélyben – elterjedtek voltak.
Azok a posztószövő központok, amelyek nem rendelkeztek a szükséges vizienergiával távolabbi vidékeken hoztak létre '''kallómalmokat''', így például a debreceni [[guba|gubások]],
A nagyobb településekben, ahol rendelkezésre állt a kellő mennyiségű és kellő energiájú víz, egyéb malomtípusok mellett is mindig létesült kallómalom. Voltak olyan völgyek, ahol tucatjával álltak egymás mellett a kallómalmok. [[Gyöngyös]] városában például 20 [[Eger]]ben 16 működött a [[18. század]]ban.
A kallómalmok egykori elterjedettségét jellemzi, hogy csak [[Erdély]]ben [[1839]]-ben már 415 kalló- és ványolóberendezést üzemeltettek.
A [[19. század]] végén, a [[20. század]] elején a [[gyáripar]] fellendülésével - a gyáripari termékek hatására - néhány [[archaikus]], népviseleti körzet igényeit kielégítő üzemet üzemcsoportot kivéve nagy tömegben szüntették meg e malmok működését.
==A malomépületek==
| |||