„Nemanjics István szerb király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
I. István fiaként született, Angeleosz Izsák bizánci császár leányát vette nőül<ref name=europa>{{Európa uralkodói}} 110. oldal</ref> s elnyerte az "sebastokrator" (önmaga jogán uralkodó) címet<ref name=europa/>. Édesapja kezéből vehette át a hatalmat<ref name=dsztort>{{Dsztortenete}} 25. oldal</ref>, méghozzá másodszülöttként<ref name=dsztort/>. I. István döntésének hátteréről nem szól a krónika<ref name=dsztort/>, annyit tudni csupán, hogy legidősebb fiát, Vukánt, hangzatos címmel és jelentős földbirtokkal kárpótolta<ref name=dsztort/>, s ugyanakkor öccsével szembeni engedelmességre intette<ref name=dsztort/>. II. István uralkodása kezdetén, házassága révén, teljes mértékben élvezte Bizánc pártfogását<ref name=dsztort/>, később pedig, amikor házassága felbomlott, a bizánci pártfogás már jócskán veszített jelentőségéből<ref name=dsztort/>. Talán ezzel magyarázható, hogy szinte alig tanúsított ellenállást, amikor bátyja, Vukán felkérésére<ref name=europa/><ref name=dsztort/> [[Imre magyar király]] [[1202]]-ben megtámadta Szerbiát<ref name=dsztort/>, megfosztotta Istvánt a tróntól<ref name=dsztort/>, és száműzetésbe kényszerítette<ref name=dsztort/>, Vukán ültetve a helyébe<ref name=dsztort/><ref group=a>Ettől kezdve szerepel Szerbia neve a magyar felségterületek között. (Déli szomszédaink története, 25. o.)</ref>. Istvánnak azonban [[1204]] végén vagy [[1205]]-ben sikerült visszaszereznie hatalmát<ref name=dsztort/> és [[1216]]-ban végleg birtokba vette Zétát, Vukánnak a birtokát<ref name=europa/>.
 
Közvetlenül azután, hogy negyedik hadjáratukban a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt, és megdöntötték a [[Bizánci Császárság]]ot, az új vallási erőviszonyoknak megfelelően<ref name=dsztort/> István [[III. Honorius pápa]] támogatását keresve a latin szertartáshoz csatlakozott<ref name=europa/>; cserébe Róma teljesítette kérését, és a pápai legátus "Szerbia, Diokletia, Travunija, Dalmácia és Chum" királyává koronázta<ref name=europa/> [[1217]]-ben<ref name=dsztort/>. Öccsével,Így Szentő Szávával –a azszerbek első koronás királya<ref name=dsztortfolyt>''Déli szomszédaink törtenete'', 26. oldal</ref>, a szerb érsekforrások többnyire így is megírtákemlegetik: édesapjuk''Stefan életétProvenčani''<ref name=europadsztortfolyt/>. Száva(Elsőnekkoronázott István<ref hogyname=dsztortfolyt/>). bátyja legitimitását aEzzel Keletinagyjából rítusúvéget szerbségis előtt bizonyítsa –ért a bizáncikatolicizmussal császártólvaló kapottkapcsolata, koronávalmert megkoronáztarészben Istvántalattvalói tiltakozása<ref name=europadsztortfolyt/>., Azrészben érsekifivére, székhelySzent ZsicaSzáva lettnyomására<ref name=europadsztortfolyt/>, és István elrendelte,a hogytovábbiakban ezentúlismét a koronázásoknakgörögkeleti ottegyházat kellrészesítette történniükelőnyben<ref name=europadsztortfolyt/>.
 
Szávával – az első szerb érsek – megírták édesapjuk életét<ref name=europa/>. Száva – hogy bátyja legitimitását a Keleti rítusú szerbség előtt bizonyítsa – a bizánci császártól kapott koronával megkoronázta Istvánt<ref name=europa/>. Az érseki székhely Zsica lett<ref name=europa/>, és István elrendelte, hogy ezentúl a koronázásoknak ott kell történniük<ref name=europa/>.
 
==Megjegyzések==
110 459

szerkesztés