|
Szülei Kabdebó János és Farkas Magda. 1964 óta nős, felesége Dobos Marianne. Két gyermeke van, Tamás (1965) és György (1966).
Már fiatalon kitűnikkitűnt szorgalma, tudományos érdeklődése, iskolás korában számos tanulmányi versenyt megnyermegnyert. 1958-ban végez az [[ELTE]] BTK magyar–történelem szakán.
1958–70-ben [[Miskolc]]on dolgozikdolgozott középiskolai tanárként, 1962 és 84 között a ''Napjaink'' című folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese volt. Karikatúrákon is megörökítették, ahogy Kabdebó tanár úr „küzd” a feltörekvő fiatal írókkal. 1962-ben megszerzimegszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa leszlett.
1970-ben a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] főmunkatársa leszltt, 1972-től 89-ig osztályvezetőként dolgozikdolgozott, majd 1989–91-ben tudományos tanácsadó. Itt kezdikezdte el azt a több évtizedes munkát, amelynek eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia (''(Szabó Lőrinc lázadó évtizede'', (1970); ''Útkeresés és különbéke'', (1974); ''Az összegezés ideje'', (1980)) és a ''Vers és valóság'' című visszaemlékező kötet. BábáskodikBábáskodott az irodalomtörténet szempontjából fontos gyűjteményes kötetek, visszaemlékezések kiadásánál is. 1990-ben megszerziszerezte meg az irodalomtudomány doktora címet.
1989 és 1993 között a [[Pécsi Tudományegyetem|JPTE]] Irodalomtörténeti TanszékTanszékének tanszékvezetője. volt, 1991-ben neveziknevezték ki egyetemi tanárrá. Kulcsszerepe volt a [[Miskolci Egyetem]] bölcsészkarának[[Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar|Bölcsészettudományi Karának]] létrehozásában, a magyar irodalmi, történelmi és modern filológiai tanszékek megalapításában. 1993 és 1997 között igazgatjaigazgatta a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét, 1997-tőlben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja lett. 1990–91-ben a [[Magyar Irodalomtörténeti Társaság]] főtitkára volt.
1993 és 1998 között az ''[[Irodalomtörténet (folyóirat)|Irodalomtörténet]]'' főszerkesztője volt. A [[Digitális Irodalmi Akadémia]] [[Szabó Magda]]-szakértője 1998-tól, Szabó Lőrinc-szakértője 1999-től. MegalapítjaMegalapította az ''Irodalomtudomány'' című folyóiratot és a ''Szabó Lőrinc-füzetek'' című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2006-tól a Miskolci Egyetem [[professor emeritusaemeritus]]a.
1997-ben megalapítjamegalapította az OTKA által is támogatott [[Szabó Lőrinc kutatóhely]]et, melyben fiatal kutatók és doktoranduszok folytatják a Szabó Lőrinc-életmű feltárását és értékelését (Szabó Lőrinc külföldi útjai, betegségei, műfordításai, gyorsírásos művei és jegyzetei), emellett Szabó Lőrinc kiadatlan műfordításait is folyamatosan közlik.
== Díjai ==
| 