„Libertas” változatai közötti eltérés

[[1704]]. [[április 22.|április 22]]-én II. Rákóczi Ferenc leiratban tudatta a vármegyékkel és a városokkal, hogy az ezüstpénz hiánya miatt váltópénzül rézpénzt bocsát ki, melyhez a törvényhatóságok hozzájárultak. Nehogy súlya miatt használhatatlan legyen, értéke szerint kettőt veretett: a [[poltura|polturát]] és a libertast. A pénz egyik oldalán a magyar koronás kiscímer, másikon a PRO LIBERTATE felirat és egy [[Szűz Mária]] ábrázolás volt látható. 10 poltura ért 1 libertast, 8 libertas ért 1 tallért. A [[labancok|labanc]] ügynökök [[Erdély]]ben azt terjesztették, hogy azért vertek rézpénzt, mert Rákóczi és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] maguknak gyűjtik az aranyat. Az ónodi országgyülés 1707. jűnius 8-án a rézpénzeket leértékelte. A pénz romlásának megállítása céljából az ónodi országgyűlés határozata alapján a X polturást 4 polturára, a XX polturást 8 polturára értékelték le. A fejedelem ennek külső jeleként elrendelte az ellenjegy alkalmazását. Körmöcbányán a bármelyik verdében készült libertásokat - ovális nagy barokk keretben a kisded Mária jobb karján -, ellenjeggyel látták el úgy, hogy az a sávos címer alsó részében félig kívülre essék.[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] X. 17. rendeletben tiltotta meg a libertas elfogadását, forgalmazását. [[1705]]–[[1707]]-ig a pénzt [[Nagybánya|Nagybányán]] és [[Munkács]]on verték, azok 10 és 20 polturát értek. 1705. január 1-jén a [[léva]]i tanácskozáson [[Széchenyi Pál (érsek)|Széchenyi Pál]] érsek a rézpénzt kongónak, az ezüstöt pengőnek nevezte.