„Arisztotelész természetfilozófiája” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Csillagászat és meteorológia: kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
→‎Csillagászat és meteorológia: kieg: kozmológia pontositasa
47. sor:
A ''Meteorológia'' négy könyve szintén nem felel meg elnevezésének, amennyiben csak kisebb részében tartalmazza a [[meteorológia]]i jelenségek tárgyalását, inkább [[csillagászat]]i, [[geológia]]i és [[kémia]]i kérdésekkel foglalkozik. A meteorológia feladatául az égi testekkel határos tünemények fejtegetését jelöli ki, ezek pedig a következők: A [[Tejút]], az [[üstökös]]ök, a tüzes [[meteor]]ok és a hullócsillagok, továbbá ide tartozik a [[szél|szelek]], a [[földrengés]], [[villám]]csapások, [[zivatar]]ok stb. okainak kutatása. A [[tenger]]ről és [[só]]tartalmáról van azután szó, továbbá a szelekről és beosztásukról, az égi háborúról, a forgó szelekről és a légköri fénytüneményekről. Az értekezés utolsó részét az elemek tana foglalja el, mely ezúttal [[molekula|molekuláris]], fizikai, és kémiai megjegyzésekre vezet. Ezek alkotják azt a talajt, melyen később az [[alkímia]] termett.
 
Az égi testek mozgására nézve [[Eudoxosz (csillagász)|Eudoxosz]] és [[Calippus]] elméletét fogadta el, kik több, egymást körülfogó szféra segítségével igyekeztek megmagyarázni az egyes égi testek egyenetlen járását. Az egész mindenség külső határát ezaz ősmozgató foglalja el ''(primum mobile)''. Így tehát a mindenség az innenső és a túlsó világból van összetéve.
 
Az arisztotelészi kozmológiában a mozdulatlan Földet 49 koncentrikus, átlátszó „szféra” veszi körül, amik az összes látható égitest mozgásáért felelősek. A legkülső szféra tartalmazza az állócsillagokat. [[Ptolemaiosz]] később az arisztotelészi szférákat [[epiciklus]]ok rendszerével váltotta fel. Kis módosításokkal az arisztotelészi kozmológia két ezer éven át meghatározta az európai tudományos gondolkodást, amikor felváltotta a [[kopernikusz]]i [[heliocentrikus világkép]].<ref>Joseph A. Angelo, Jr: ''Encyclopedia of Space and Astronomy'', Facts on File Inc., 2006, ISBN-10: 0-8160-5330-8, p. 49., ''Aristotle'' szócikk</ref>
 
== Összefoglalás ==