„Leövey Klára” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
A máramarosszigeti jótékony egyesület megalakultával 1836-tól Leövey Klára a műkedvelői társulatnak legbuzgóbb tagja volt, a szinművekben ügyesen szerepelt és énekével is az egyesület vagyonát gyarapította. Az 1842-43-iki országgyűlés egész időszaka alatt báró Sztojka Klárával, báró Sztojka Imre akkori máramarosi követ házánál tartózkodott.
 
1846 novemberében a [[Teleki Blanka]] grófnő által [[Pest]]en alapított nőnevelő intézetbenjintézetben alkalmaztatott mint nevelő s tanítónő. Leövey Klára a magyar nemzeti eszmék lelkes híveként üdvözölte az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalmat]]. Midőn 1849 első napjaiban [[Windischgrätz]] [[Buda]] felé közeledett, Teleki Blanka grófnő Leövey Klárával együtt rendkívül sok veszély és viszontagság között [[Debrecen]]be menekült és Debrecenben minden erejüket, idejüket, pénzüket a honleányi tiszt teljesítésére szentelték és a sebesült honvédek ápolásával foglalkoztak.
 
A világosi katasztrófa után is igyekezett ébren tartani az összetört magyarságban a reményt. Pesten a menekülő kompromittáltak vagy hazaszéledező szegény sorsú honvédek segélyezésére, gyámolítására fordították minden idejüket, erejüket. Utóbb Teleki grófnő Pálfalvára vonult, Klárát Pesten hagyva, hogy a nála hagyott pénzből segélyezze a honvédeket és a többi üldözött honfitársakat. Ezen épp oly humánus, mint nemes erény okozta e két nő elfogatását. Teleki Blankát 1851 májusában hurcolták el Pálfalváról [[Nagyvárad]]ra s a nála talált levelek nyomán nemsokára elfogták Leövey Klárát is a báró Sztojka család falu-szlatinai birtokán. Az [[Újépület]]ben szenvedtek át két évi kínos vizsgálati fogságot. [[1853]]. [[június 30]]-én Teleki Blanka tíz évi, Leövey Klára öt évi várfogságra ítéltettek, mert lázító könyveket osztogattak és harcosokat toborzottak; június végnapjaiban [[Kufstein]]ba szállították és a legridegebb cellába zárták őket. [[1856]]. [[július 11]]-én Leövey Klára büntetésének ideje lejárt.
13. sor:
[[1859]]-ben visszatérve szülővárosába édesanyjához, unokatestvére Várady Gábor házánál telepedett meg, oktatva leánykáját Gabriellát. Még 10 hasonkorú és műveltségű lánykát vettek föl a háznál és így ott nevelő-intézetet létesített; ez alapja volt a később a nőegyesület támogatásával létrejött nőnevelő intézetnek, amelyből a későbbi állami felsőbb leányiskola emelkedett ki. Az intézmény sikeresen működött, épületét már [[1860]]-ban bővíteni kellett. [[1861]]-től átvette az iskola igazgatását. A [[Habsburg-család|Habsburg]]-közigazgatás azonban nem nézte jó szemmel az iskolában folyó magyar szellemű nevelést és bezáratta az intézményt.
 
Az 1861. évi országgyűlés megnyiltával Leövey Klára is Pestre jöttment Váradyékkal, aztán az 1862. évet nagy részben Teleki Blanka körében töltötte s vele együtt [[Párizs]]ba utazott, hol Teleki Blanka [[október 23]]-án meghalt, de ő még több ideig időzött Párizsban a De Gerando család körében; aztán párizsi gyermekeket tanított; később [[St. Ange]]-ban időzött [[Kiss Miklós]] honvédezredes és neje kastélyában.
 
[[1865]]-ben visszatért [[Erdély]]be, s [[Teleki Miksa]] gróf gyermekei nevelésével és tanításával bizatott meg Kendi-Lónán. Még azután is, midőn nevelői tiszte véget ért, Kendi-Lónán és Pálfalván De Gerando-nénál, majd a Vallyiék majtisi s Teleki Arvéd gróf drassói kastélyában tartózkodott; ami kevés idejéből maradt, azt Budapesten Várady Gáborék házánál töltötte.