„Istár” változatai közötti eltérés

Eredetileg [[Uruk]], [[Kulaba]] és [[Zabalam]] helyi védőistennője volt. Az [[Enki és a világrend]] eposz szerint panaszkodik bölcs „atyjának”, hogy mellőzték őt, amikor szétosztották az isteni feladatokat. Enki a ''harc és pusztítás szeretetével'' ruházza fel, és a ''csábítás'' képességgel, hogy magához vonzza a férfiakat, de Istár a szexualitás minden vonatkozásának istennője is volt. Innin alakját legjobban aza [[InninUruki –epikus ciklus|Dumuzi ciklus]] mutatja be, amiben ''makrancos, szeszélyes'', vőlegényébe szerelmes leányként mutatják be. A ciklus himnuszait, termékenységgel összefüggő énekei nyilván az ''újévi termékenységi kultusszal'' összefüggő énekek voltak, ahol a király játszotta Dumuzi, a papnő pedig Innin szerepét. Mindez politikai célzattal a [[III. Ur-iuri dinasztia]] és az azt követő [[I. Iszin-iiszini dinasztia]] uralkodóinak istenítését szolgálhatta. Az [[Innin alvilágjárása]] eposz bemutatja – amiben az alvilág úrnője, [[Ereskigal]] megöli őt, de a termékenység halálával ő is csak szülési fájdalmakban fetreng, de nem tud szülni – hogy amíg Innin az alvilágban van, addig a földön a nemi élet és az élet egyáltalán szünetel.

''Kultúraterjesztő'' szerepben lép fel az [[Innin és az Ebeh hegység]] című eposzban, ahol a hegyet megszemélyesítő [[Ebeh]] szörnyeteggel száll harcba ''harcos istennő''ként. Ez talán [[UtuhegalUtu-hegal]] királynak a [[gutik]] elleni harcát tükrözi.