„Enmerkar és Aratta ura” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg |
|||
12. sor:
(<sup>502</sup> „…A követnek a szó nehéz volt, nem tudta megismételni, ezért <sup>503</sup> Kulaba ura agyagot markolt a kezébe és erre tette a szót, mint táblára.”)
A világ első levelét az eposz minden köntörfalazás nélkül a „végösszeg táblájának” nevezi (im-šu-nigín-na), vagyis
A sumerek és [[akkádok]] általában nem nagyon foglalkoztak az [[ékírás]] eredetének kérdésével, ezen eposz nyomán Enmerkarnak tulajdonították az írás feltalálását, és ezt az elképzelést csak a késői újbabiloni korban váltotta fel az [[Óannész]]-hagyomány. Az azonban bizonyos, hogy az első ismert írásformák (mind a protosumer, mind a korai sumer) [[Uruk]] városából ismertek és onnan terjedtek szét a környező településeken, valamint az [[uruki archaikus szövegek]]kel csaknem egyidős [[elám]]i írás is előkerült. Feltűnik az uruki [[Kulaba]] és [[Éanna]]-körzet említése is. Az utóbbi a legfontosabb korai írásemlékek, az uruki archaikus szövegek lelőhelye.
28. sor:
A történet végén Uruk és Aratta kiegyezik, mindkét ország boldog és elégedett, a nyájak sokasodnak és az emberek ünnepelnek.
== Alternatív értelmezés ==
A [[sumer nyelv]] fordítása és értelmezése bizonyos esetekben még ma is rendkívül bizonytalan, főleg a rengeteg homoníma, az azonos hangalakú, de különböző jelentésű szavak miatt. Az egész Enmerkar-eposz teljesen más értelmezést nyer egyetlen szó, az [[Ur (ékírás)|UR]] fordításának és értelmezésének más útjával.
A harcos és hódító Enmerkar képzete abból ered, hogy az általában „kutyaként” fordított UR szónak ebben a környezetben mindenképpen más jelentést kellett találni. Ezt a más jelentést a kutyához kapcsolódó fogalomkörben a „harcosban” vélték megtalálni, a fenti fordítás „bajnok” szava ezzel egyenértékű.
[[Komoróczy Géza]] fordítási javaslata szerint az UR itt „vadállat” jelentésű, egyes versekben [[Dumuzi]] állatára, a juhra utal.
{{fő|ur (ékírás)}}
Ennek az egyetlen szónak a megváltoztatásával az egész eposz harcias jellege átfordul az Aratta felé irányuló távolsági cserekereskedelem leírásába, ahol a „követelés” egyszerű jegyzék a cserélni kívánt termékekről, Aratta urának talányai az igényelt csereáruról szólnak, a követjárás pedig az alku folyamata. A „bajnokok” versengéséről szóló sor az árucikkek versenyét jelenti, hiszen Aratta bármilyen földrajzi pozíciója esetén juhtenyésztésnek ott is kellett lenni, így a helyi állomány és a cserélni kívánt állatok közti versenyről lehet szó.
== Források ==
* {{Komoróczy: Sumer irodalmi hagyomány}}, ''Az írás felfedezésének aitológiája az Enmerkar-eposzban'', 85–91. old.
* {{Komoróczy: Sumer irodalmi hagyomány}}, ''Talány és cserekereskedelem'', 97–112. old.
* {{VIL|2|1131–1132}}
| |||