„Hegyközség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Borászat” kategória eltávolítva; „Magyar bor” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''hegyközség''' a magyar bortermelés szerveződésének hivatalos alapegysége, [[köztestület]], amelyet egy (vagy több) település bortermelői hoznak létre és amely a minőségi bortermelés védelmében szabályozza és szervezi a hozzá tartozó területek termelését és kereskedelmét. Magyarországon 313 hegyközség van (2001-es adat).
Létrehozásukat és működésüket a 1994. évi CII. törvény szabályozza, amelyet [[1994]]. [[december 27.|december 27-én]] fogadott el az [[Országgyűlés]]. A törvény az önszerveződés és a hivatalos szerveződés hosszú hagyományát folytatja, amely a kommunista rendszer idején évtizedekre megszakadt. (Az első hegyközségi törvényt, amelyhez a jelenleg érvényes jogszabály is visszanyúlt, [[1894]]-ben fogadta el a Parlament.) Az adott hegyközség tagjai lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül a hegyközség területén működő termelők és felvásárlók lehetnek.
==Története==
A szőlőhegy birtokos vagy bérlő gazdáinak bizonyos önkormányzattal rendelkező intézménye a 16-19. században. Kialakulásuk körülményei tisztázatlanok. A hegyközség hasonlóan gazdasági és közigazgatási egység volt, mint a falu, melynek határában feküdt. Tagjai a szőlőbirtokosok és bérlők (együttesen: a hegynép) évi 2-4 alkalommal hegygyűlést tartottak. Ekkor döntöttek a felmerült vitás ügyekről, megválasztották a hegyközség vezető emberét, a [[hegymester|hegymestert]], s az őt segítő 6-12 fős tanácsot. A hegyközségek életét az ún. [[hegytörvény|hegytörvények]] szabályozták.
A magyar hegyközségi rendszer háromszintű. Alapegysége a hegyközség. Egy-egy [[borvidék]] hegyközségei [[hegyközségi tanács]]ba szerveződtek – ez a második szint. A harmadik, országos szint, a [[Hegyközségek Nemzeti Tanácsa]], [[1996]]. március 28-án alakult meg.▼
==A hegyközség feladatai==
A hegyközség legfontosabb feladata a terület arculatának kialakítása, az eredet- és a minőségvédelem. Szabályozza a szőlőtelepítés terméshelyeit, a fajtákat és egyéb előírásokat alkot. A hegyközség választott operatív feje a [[hegybíró]]. Ő adja ki a származási igazolást a megtermelt bormennyiségekről, amelynek alapján a bor eredete ellenőrizhető. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyben [[terméktanács]] is, amely a borágazattal kapcsolatban jogosult tárgyalásokat folytatni a kormányzattal.
==A hegyközség szervezete==
▲A magyar hegyközségi rendszer háromszintű. Alapegysége a hegyközség. Egy-egy [[borvidék]] hegyközségei [[hegyközségi tanács]]ba szerveződtek – ez a második szint. A harmadik, országos szint, a [[Hegyközségek Nemzeti Tanácsa]], [[1996]]. március 28-án alakult meg.
A hegyközség tagjainak összessége alkotja a közgyűlést, amely elfogadja a hegyközség alapszabályát és éves költségvetését, meghatározza a tagok által a hegyközségi rendszer fenntartására fizetendő [[hegyközségi járulék]]ot, megválasztja a választmányt, az elnököt, a hegybírót, a hegyközségi tanácsi küldöttet, illetve az ellenőrző bizottság és ha vannak, egyéb bizottságok tagjait. A közgyűlés minden ügyben dönthet, amit a törvény vagy az alapszabály hatáskörébe utal.
Választmányt – amely legalább kéthavonta ülésezik – a hegyközség csak akkor választ, ha ha legalább harminc tagja van, egyébként csak elnököt. Az elnök, ha van választmány, ennek az elnöke is. Harmadik személyekkel, illetve a hatóságokkal szemben ő képviseli a hegyközséget. Az operatív ügyeket, mint az ülések előkészítése, adminisztráció, közigazgatási ügyek, munkáltató jogok gyakorlása stb. a hegybíró intézi.
==Lásd==
| |||