„Kagylók” változatai közötti eltérés

A '''kagylók''' (''Bivalvia'', azaz kétteknőjűek) az [[állatok]] ''(Animalia)'' országában a [[puhatestűek]] ''(Mollusca)'' törzsének egyik [[osztály (rendszertan)|osztálya]]. Régebbi rendszertanok ''Lamellibranchiata'' (lemezkopoltyúsok), ''Acephala'' (fej nélküliek), ''Conchifera'' (teknőviselők), vagy ''Pelecypoda'' (fejszelábúak) néven is említik. A kettős teknő a [[puhatestűek]] között megkülönböztető jellemzőjük, de alaki konvergenciát mutat a [[pörgekarúak]] házával. A pörgekarúaktól a kagylóhéjat legjobban a [[szifó (puhatestűek)|szifónyílás]] és a nyéllyuk megkülönböztetése, valamint a héj zárómechanizmusa és a teknők sarokpántja alapján lehet elkülöníteni.

 

 

A kagylók, éppúgy, mint a [[csigák]] és a [[Fejlábúak|lábasfejűek]] a [[kétoldali szimmetriájú állatok]] közé tartoznak, de a részarányosság általában csak a legősibb fajoknál maradt fenn. Szimmetriájuk sokszor torzul, sőt alkalmanként szélsőségesen egyenlőtlen formák is kialakultak. Alapesetben a kagylókat takaró két teknő azonos nagyságú és alakú, valamint a héjakat záró sarokpántokon egy keresztirányú szimmetriatengely is húzható. A szimmetria sérülhet a két teknő eltérő méretével és alakjával, valamint a növekedési vonalak egyenlőtlen fejlődése következtében is. Ilyen alapon ''egyenlő teknőjű'' és ''egyenlőtlen teknőjű'', valamint ''egyenlő oldalú'' és ''egyenlőtlen oldalú'' kagylókat különböztetünk meg. E tulajdonságok bármilyen kombinációja előfordulhat: egyenlő teknőjű és oldalú, egyenlő teknőjű és egyenlőtlen oldalú, egyenlőtlen teknőjű és egyenlő oldalú és egyenlőtlen teknőjű és oldalú. Az egyenlőtlenség különös alakokat is eredményezhet. Ilyen a [[Hippurites]], amelynek egyik teknője agyarszerű, a másik lapos, a [[Diceras]], amelynél mindkét teknő búbja spirálisan csavarodik, vagy a [[Requienia]], amelynek egyik teknője csigaházszerűen felcsavarodik, a másik teknő pedig „bejárati ajtóvá” csökevényesedett.