„Rajka” változatai közötti eltérés

24 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
a (qczTemplate 0.95beta) (Szócikk frissítése a 2010. január 1-i KSH-adatokkal)
a (→‎Története: kékít)
[[1683]]-ban a [[Bécs]] ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. [[Bél Mátyás]] a XVIII. században tekintélyes mezővárosként említi: „A lakosok többnyire németek...” Rajka [[1721]]-tól mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.
 
A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járásközponttá vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s [[1897]]-től nagyközség. [[1830]]-ban posztó-, [[1912]]-ben szalaggyárat alapítottak. [[Trianoni békeszerződés|Trianon]]t követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A [[második világháború|II. világháború]] alatt a németek fölrobbantották a [[Dunakiliti]]vel összekötő Kis-Duna hidat. A [[párizsi béketárgyalások]]on a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] fél kérte a falu átadását a [[pozsonyi hídfő]] részeként, de ez nem teljesült. [[1946]] tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették.
[[1996]] és [[1998]] között elkészült a települést elkereülő [[M15-ös autópálya (Magyarország)|M15 autópálya]].
[[2007]]-ben a [[schengeni egyezmény]]hez való csatlakozásunkkal megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést Pozsony számára.
3 405

szerkesztés