„Elektromos mező” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
még dolgozom rajta! |
Közben valahogy kijelentkeződtem. Elmentem, bejelentkezem (aztán visszajövök :) |
||
3. sor:
A villamos tér, másképpen az '''elektromos mező''', vagy '''elektromos tér''' a [[fizika|fizikában]] az a közeg, ami az [[elektromos töltés]]ek egymásra hatását közvetíti. Az elektromos mező definíciója [[Michael Faraday]] brit természettudósnak köszönhető, aki a közelhatás elmélete szerint írta le két töltés egymásra való hatását, miszerint a töltött részecskék saját maguk hozzák létre azt a mezőt, amelyen keresztül [[erő]]t képesek kifejteni egymásra. Az elektromos tér [[energia|energiát]] és [[impulzus]]t hordoz, így anyagi értelemben is létező térről beszélhetünk. Nyugvó töltések esetén a létrehozott mezőt [[elektrosztatika]]i térnek nevezzük, mivel ez a mező [[idő]]ben állandó.
== A térerősség definíciója ==
[[Fájl:EfieldTwoOppositePointCharges.svg|thumb|left|220px|Elektromos mező szemléltetése vektorokkal két ellentétes töltés közelében]]
Az elektromos mezőt leíró elektromos térerősség definiálásához vegyünk két töltést, amelyeket feladatuk szerint szigorúan megkülönböztetünk egymástól:
:
:
A próbatöltést, ''ideálisan'', ponttöltésnek kell elképzelni (a helyhez rendelhetőség pontossága végett), továbbá infinitezimálisan kicsinek (hogy a vizsgált töltés terét ne befolyásolja).
17. sor:
Ez az arányossági tényezőként bevezetett vektormennyiség az '''elektromos térerősség''':
:<math>\mathbf{E}=\frac{\mathbf{F}}{q_\mbox{p}}</math>,
mely kizárólag a vizsgált <math>Q\,</math> töltés terére jellemző, és lényegében az egységnyi (próba)töltésre ható erőt fejezi ki a tér adott pontjában.
23. sor:
A térerősség definíciójából következik, hogy ha a tér egy <math>\mathbf{r}</math> pontjában egy kis <math>q\,</math> töltést helyezünk el, akkor a töltésre ható erőt szorzatként kapjuk meg:
:<math>\mathbf{F}\left(\mathbf{r}\right) = \mathbf{E}\left(\mathbf{r}\right) q</math>
Ha a [[Coulomb-törvény]]t egységnyi (próba)töltésre alkalmazzuk, és az elektromos erőteret generáló <math>Q\,</math> töltés is ponttöltésnek tekinthető, akkor az elektromos térerősséget a következő formulával
:<math>\mathbf{E}= {1 \over 4\pi\varepsilon_0}{
ahol
:''Q'' az elektromos teret generáló ponttöltés,
:''r'' a ''Q'' töltés távolsága attól a ponttól, ahol a térerősséget keressük (vizsgált pont),
:<math>\mathbf{\hat{r}}</math> egy [[egységvektor]], mely a ''Q'' töltésből a vizsgált pont felé mutat,
:ε<sub>0</sub> a [[vákuum permittivitása|elektromos
The total E-field due to a quantity of point charges, <math>n_q</math>, is simply the [[Superposition principle|superposition]] of the contribution of each individual point charge<ref>[http://teacher.pas.rochester.edu/phy122/Lecture_Notes/Chapter23/Chapter23.html#Heading3 'The Electric Field' - Chapter 23 of Frank Wolfs's lectures] at [[University of Rochester]]</ref>:
| |||