„Elektromos mező” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
még dolgozom rajta!
Közben valahogy kijelentkeződtem. Elmentem, bejelentkezem (aztán visszajövök :)
3. sor:
A villamos tér, másképpen az '''elektromos mező''', vagy '''elektromos tér''' a [[fizika|fizikában]] az a közeg, ami az [[elektromos töltés]]ek egymásra hatását közvetíti. Az elektromos mező definíciója [[Michael Faraday]] brit természettudósnak köszönhető, aki a közelhatás elmélete szerint írta le két töltés egymásra való hatását, miszerint a töltött részecskék saját maguk hozzák létre azt a mezőt, amelyen keresztül [[erő]]t képesek kifejteni egymásra. Az elektromos tér [[energia|energiát]] és [[impulzus]]t hordoz, így anyagi értelemben is létező térről beszélhetünk. Nyugvó töltések esetén a létrehozott mezőt [[elektrosztatika]]i térnek nevezzük, mivel ez a mező [[idő]]ben állandó.
 
== A térerősség definíciója ==
== Térerősség ==
[[Fájl:EfieldTwoOppositePointCharges.svg|thumb|left|220px|Elektromos mező szemléltetése vektorokkal két ellentétes töltés közelében]]
 
Az elektromos mezőt leíró elektromos térerősség definiálásához vegyünk két töltést, amelyeket feladatuk szerint szigorúan megkülönböztetünk egymástól:
 
:* Adott a <math>Q\,</math> '''vizsgált töltés''', amely az elektromos mezőt generálja.
:* Adott egy <math>q_\mbox{p}\,</math> '''próbatöltés''', amellyel a másik töltés hatását vizsgáljuk.
 
A próbatöltést, ''ideálisan'', ponttöltésnek kell elképzelni (a helyhez rendelhetőség pontossága végett), továbbá infinitezimálisan kicsinek (hogy a vizsgált töltés terét ne befolyásolja).
17. sor:
Ez az arányossági tényezőként bevezetett vektormennyiség az '''elektromos térerősség''':
 
:<math>\mathbf{E}=\frac{\mathbf{F}}{q_\mbox{p}}</math>,
 
mely kizárólag a vizsgált <math>Q\,</math> töltés terére jellemző, és lényegében az egységnyi (próba)töltésre ható erőt fejezi ki a tér adott pontjában.
23. sor:
A térerősség definíciójából következik, hogy ha a tér egy <math>\mathbf{r}</math> pontjában egy kis <math>q\,</math> töltést helyezünk el, akkor a töltésre ható erőt szorzatként kapjuk meg:
 
:<math>\mathbf{F}\left(\mathbf{r}\right) = \mathbf{E}\left(\mathbf{r}\right) q</math>
 
=== Ponttöltések tere ===
 
Ha a [[Coulomb-törvény]]t egységnyi (próba)töltésre alkalmazzuk, és az elektromos erőteret generáló <math>Q\,</math> töltés is ponttöltésnek tekinthető, akkor az elektromos térerősséget a következő formulával<ref name="hyperphysics.phy-astr.gsu.edu" /> írhatjuk le:
 
:<math>\mathbf{E}= {1 \over 4\pi\varepsilon_0}{qQ \over r^2}\mathbf{\hat{r}} \ </math>
 
ahol
:''Q'' az elektromos teret generáló ponttöltés,
:''r'' a ''Q'' töltés távolsága attól a ponttól, ahol a térerősséget keressük (vizsgált pont),
:<math>\mathbf{\hat{r}}</math> egy [[egységvektor]], mely a ''Q'' töltésből a vizsgált pont felé mutat,
:&epsilon;<sub>0</sub> a [[vákuum permittivitása|elektromos konstansállandó]].
 
The total E-field due to a quantity of point charges, <math>n_q</math>, is simply the [[Superposition principle|superposition]] of the contribution of each individual point charge<ref>[http://teacher.pas.rochester.edu/phy122/Lecture_Notes/Chapter23/Chapter23.html#Heading3 'The Electric Field' - Chapter 23 of Frank Wolfs's lectures] at [[University of Rochester]]</ref>: