„Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi” változatai közötti eltérés

Az esztergomi dzsámi – eltérően az általános dzsámi formától – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Alsó része egy várkapu, a középkori [[Víziváros (Esztergom)|vízivárosi]] várfal része. Erre épült a [[17. század]] elején a dzsámi. Az utcafront felé földszintes, a nyugati – [[Erzsébet park (Esztergom)|Erzsébet park]] felőli – homlokzata kétszintes. Török kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Az épület északi-nyugati sarkán egy [[minaret]] maradványa áll. Ezt a [[18. század]]ban bontották el. Az épület Duna-felőli oldalán, az Erzsébet park felé áll [[I. Szulejmán]] győzelmi táblája, amit [[1543]]-ban, Esztergom bevételekor állított. Érdekesség, hogy az épületen egykor utca vezetett keresztül, ami a törökök által épített dunai hídhoz vezetett. Az imaterem falába korsókat falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.<ref>[http://www.geographic.hu/index.php?act=kepgaleria&id=10626 Szinte csak a müezzin hiányzik az esztergomi dzsámiból - NATIONALNational GEOGRAPHICGeographic MAGYARORSZÁG<!-- Robot generálta cím -->]Magyarország</ref>

A helyén álló egykori épület, a [[Veprech-torony]] volt a [[Víziváros (Esztergom)|Víziváros]] legrégibb erődített épülete, amit először [[1239]]-ben említettek. Ez a várfal szerves része volt, ami kapuként is szolgált. Miután a [[törökök]] [[Esztergom története#A török Esztergomban (1543-1683)|bevették Esztergomot]], az épület felső részét [[1605]] és [[1663]] között [[dzsámi]]vá alakították át. A város visszafoglalása után érseki magtár lett. A 19. és 20. század fordulóján a [[Pecz család]] birtoka, lakóház volt. A szomszédos épületet, ahol egykor egy ''tekke'', azaz egy [[dervis]]kolostor működött, gyárrá alakították. A [[II.második világháború]] után a vagyont államosították. 1953-ban a Pecz-művek dolgozói költözhettek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. A házat a lakók 1957-ben megvették. 1998 őszén vendéglőnek vásárolta meg a tokodi Rosenberg Hungária Kft. Ekkor dr. Horváth István, a [[Balassa Bálint Múzeum]] igazgatója hívta fel a cégtulajdonosok figyelmét arra, hogy valójában egy imaházat vásároltak. A vállalat eredeti elképzelésein változtatva magára vállalva az imaház helyreállítását.<ref>[http://www.24ora.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-11-21&r=1085&c=643058 24 Óra Online]</ref> A [[minaret]] újjáépítéséhez a török állam, [[Ankara]] egy kerülete is felajánlotta segítségét. Előkerült az épület keleti ajtaja a föld alól. Az utcaszint alatt négy méter mélyen megtalálták azt a kövezetet, amelyen a török katonák jártak. Feltárták a dzsámihoz tartozó minaret alsó részét, amelynek alépítménye 10 méteres magasságig ma is megvan, és épségben megmaradt a csigalépcső első kilenc foka, ám a műemlékvédelem egyelőre nem engedélyezi, hogy teljes magasságában helyreállítsák a minaretet.<ref>[http://www.24ora.hu/index.php?apps=cikk&d=2007-09-13&r=1085&c=627746 24 Óra Online]</ref>

Az elkészült dzsámit 2007. november 20-án adták át. Az átadást követő konferencián Karl Rosenberg [[Pro Cultura Hungarica díj]] díjatat vehetett át.

Fájl:Esztergom mihrab-fulke.JPG|A [[mihrabmihráb]] fülke 2007. december 14.